Itt az új stresszoldás: a pillangómódszer! Te hallottál már róla?
Külföldön úgy nevezik, hogy wingwave, de a magyarok persze rögtön elnevezték pillangómódszernek, mert úgy röpköd közben a tekinteted, mint egy pillangó.
Akik kipróbálták és akik művelik, azt állítják, ez az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy megszabaduljunk a minket gátló gondolatoktól, önsorsrontó hiedelmektől, rossz beidegződésektől, szokásoktól, viselkedési mintáktól, szorongásoktól, félelmektől.
Különleges stresszoldó módszerrel foglalkozik a piliscsabai Szabó Ágnes, aki eredetileg rendező és tévés, de mióta megismerte a wingvawe módszert, azóta lelkes művelője. A szabadidejét áldozza arra, hogy coach-ként, segítőként támogassa azokat, akik kapcsolati nehézségekkel, önértékelési zavarral, megmagyarázhatatlan félelmekkel, fóbiákkal küzdenek.
A módszer különlegessége az, hogy nem csak a mostani életünkből, de a magzati korunkból és a felmenőinktől, transzgenerációs úton örökölt, a tudatalattinkban hordozott, problémákat okozó traumáinkat is feltárhatjuk és oldani tudjuk
- mondja.
De mi is ez a módszer?
A wing szárnyat jelent, a wave hullámot, a pillangóeffektusra utal, a módszer olyan, mintha érzelmi emlékek hullámain szárnyalnánk. A feloldás során pedig röpköd a tekintetünk, mint a pillangó.
Ezért is nevezem én „pillangómódszernek”. Érzékenyen reagálunk arra, amihez a tudatalattinkban fel nem dolgozott traumatikus emlék, érzelem kötődik, ezt lehet feloldani a wingvawe módszerrel. Nem felszínre hozzuk az emlékeket, hanem csak az érzelmi lenyomatot oldjuk ki egy természetes, forradalmian új, döbbenetesen gyors és hatékony technikával, a gyors szemmozgással, ez segíti álmunkban is, a napközben átélt élmények feldolgozását
- magyarázza Szabó Ágnes.
A tudományosan igazolt módszer egy amerikai pszichológustól ered, dr. Francine Shapiro a technikát 1989-ben írta le. Saját tapasztalatán keresztül jött rá: egyszer komoly gond emésztette, miközben sétált egy parkban és nézelődött jobbra-balra. A séta végén már nem nyomasztotta úgy a probléma, mint előtte.
Rájött arra, hogy ennek a nézelődés miatti, sűrű szemmozgás volt az oka.
Kísérleteket végzett és kidolgozta az EMDR módszert, amit azóta alkalmaznak a poszttrauma kezelésére. Egy német pszichológus házaspár, Cora Besser-Siegmund és Harry Siegmund ezt a módszert fejlesztette tovább a neuro-lingvisztikus programozás egyes elemeivel és a japán Yoshiaki Omura professzor által kidolgozott izomteszttel, aminek a lényege - akárcsak a hazugságvizsgáló gépeknek -, hogy stressz hatására izomgyengeséggel reagál a szervezet.
Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
Az ember eldönti, mi az, ami zavarja, amitől szeretne megszabadulni - például irtózik a bogaraktól. Ágnes kérdéseket tesz fel, miközben gyengéden fogja az ember kezét és az izomreakciókból következtetéseket von le.
Aztán pedig arra kér, hogy kövessük a keze mozgását a szemünkkel: így idézi elő a REM-fázist.
A módszer az agynak arra a részére hat, ami tárolja és kezeli az emléknyomokat, őrzi a feldolgozatlan érzelmi emlékeket, melyek kikezdik testi-lelki egészségünket. Hatásukra alakulnak ki a pszichoszomatikus tünetek, az étkezési zavarok, depresszió, vizsgadrukk, tanulási nehézségek, fóbiák, repüléstől való félelem, különböző szorongások, alvási zavarok, éveken át tartó veszteségek csillapíthatatlan fájdalma, poszt-traumás stressz. Ezeket a sokféle formában megnyilvánuló, megrekedt érzelmi gócokat oldja a wingwave módszer.
A negatív érzelmi emléknyomok olyanok, mint az el nem pakolt holmik a szobában: váratlanul beléjük botlunk, és amíg rendet nem rakunk, újra meg újra zavarnak. A wingwave módszer egy ilyen rendrakás
- foglalja össze a lényeget Ágnes.
