Szinte az elsők között szerepel, hogy felejtsük el a tésztát, ha fogyni szeretnénk, ami sokakat el is tántorít a kilók leadásától, hiszen az egyik leggyorsabban elkészíthető étel és még finom is.
Most azonban van egy jó hírünk a tészta szerelmeseinek, ugyanis egy új kutatás szerint idei végre elfelejteni ezt a tévhitet, sőt, még arra is felhívja a figyelmet, hogy igazából az egészségen étkezés egyik fontos része, amely még a fogyásban is segíthet.
Lisa Sanders és Joanne Slavin párosa 38 közzétett tanulmányt elemzett, amelyek a tésztafélék fogyasztását és a testsúlyt vizsgálták felnőttek és gyermekek körében, és azt találták, hogy „a magas tésztatartalmú táplálkozási minták általában nem állnak összefüggésben a túlsúly vagy elhízás esélyével, vagy fordítottan arányosak”.
Más szóval, nem találtak összefüggést a tésztafogyasztás és a túlsúly között.
Sőt, az egyik általuk vizsgált tanulmány még azt is sugallta, hogy a tésztafélék beilleszthetők az egészséges étrendbe, és nem járulnak hozzá a súlygyarapodáshoz vagy akadályozzák a fogyást.
A kutatók csak a hagyományos fehér tésztákra vonatkozó adatokba ástak bele magukat, a teljes kiőrlésű vagy gluténmentes tésztákra, illetve a tojás- vagy rizstésztákra vonatkozóakba már nem.
A tésztáknak általában rossz hírük van, mivel sok szénhidrátot tartalmaznak, és általában azt tartják róluk, hogy tápanyag- és rostszegények, és magas a glikémiás indexük (GI), ami azt jelenti, a szervezet gyorsan lebontja, ezért hamar jelentkezik éhségérzet. Ezzel szemben az alacsony GI-vel rendelkező fogásoktól a vércukorszint is csak lassan, fokozatosan emelkedik, ezért tovább tart a jóllakottság érzése is.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a tésztát ennek ellenére sem szabadna egy kalap alá venni a fehér kenyérrel, a rizzsel és a krumplival. Úgy vélik ugyanis, hogy a tészta főzésének módja befolyásolja leginkább, hogy hizlal-e.
Tracey Robertson, a Surrey-i Egyetem táplálkozástudományi tanszékének kutatója szerint az lenne a legtökéletesebb, ha „al dente” állapotig főzzük a tésztát, tehát addig, mikor még „harapós” és nincs túlfőzve. Minél nyersebb ugyanis, annál jobban megmarad benne a rezisztens keményítő, amit a szervezet nehezebben alakít át glükózzá, ezért azok, akik túlfőzve szeretik a tésztát, a lehető legrosszabb verziót fogyasztják.
A főzés módja mellett pedig természetesen az is befolyásolja, hogy a hizlaló verziót fogyasztjuk-e éppen, hogy mivel tálaljuk a tésztát, például egy csupa sajtos, zsíros szósz sokkal jobban hizlal, mint egy sima paradicsomos – írja a The Sun.