Eláruljuk mire kell odafigyelni és hogy lehet elkerülni a veszélyes szennyezett homokot.
Elérkezett az ősz, amikor szívesen töltjük az időt a szabadban. Örök kedvenc a homokozó, ám kevesen tudják, hogy a kedvelt játék komoly veszélyforrás is lehet – hívja fel a figyelmet a Tiszta Homokozóért Alapítvány elnöke, Szemán György.
A homokozókat gyakran használják mellékhelyiségként a kóbor kutyák és macskák, az állatok ürülékében található kórokozók pedig súlyos betegséget is okozhatnak. Ezek közül az egyik leggyakoribb a bélférgesség, amely szájon át jut be a szervezetbe. Ha olyan tüneteket észlelünk, mint például végbélnyílás viszketése, hasi fájdalom, gyakori székelési inger vagy hasmenés, esetleg közvetlenül a székletben cérnagilisztikákat látunk, azonnal forduljunk orvoshoz.
A kisgyermekek a kutyaürülékkel szennyezett homok kóstolgatásával, homokos játékok nyalogatásával fertőződnek meg a leggyakrabban a Toxocariasis-sal. Ezt a betegséget a kutyák ürülékében található orsóféreg okozza, amely a szervezetben vándorolhat, és szinte minden szervet érinthet, de leggyakrabban a májat, tüdőt, szívet és szemet támadja meg. Bár a betegség gyakran tünetmentes, súlyos esetekben tüdőgyulladást vagy maradandó látáskárosodást is okozhat.
A kismamák egyik rettegett betegsége a toxoplazma, mivel a magzatban maradandó károsodást, májnagyobbodást, agyi cisztát, vagy akár vetélést okozhat. A macskák ürülékében lévő fertőzés egészséges embereknél általában tünetmentes, vagy csak enyhe megfázáshoz hasonló tünetekkel jár, mint például láz, fejfájás vagy megnagyobbodott nyirokcsomók.
A kóbor állatok vizelete is veszélyt jelent, ráadásul megnehezíti a védekezést, hogy nem könnyű észrevenni, ha korábban egy fertőzést hordozó állat alomként használta a homokot. Fontos, hogy gyermekünk ne nyúljon a szeméhez homokozás közben, mert a leptospirózissal fertőzött vad- vagy háziállatok vizelete könnyen kötőhártya gyulladást vagy akár vakságot is okozhat. A tünetek között szerepelhet láz, fejfájás, hidegrázás, hányás, hasmenés, kötőhártyavérzés és izomfájdalom.
A madarak is szeretnek a homokozóban kapirgálni, de sajnos az ürülékükön keresztül szalmonella kerülhet a homokozóba. Megelőzhetjük a fertőzést, ha a gyermek nem eszik a homokból, és játék után alaposan megmossuk a kezét. A fertőzés enyhe esetekben lehet tünetmentes is, de gyakran okoz súlyos hasmenést, hányást, magas lázat és fejfájást.
Ősszel, amikor gyakori az esőzés, a homokban lévő nedvesség elősegítheti a penészgomba szaporodását. A spórákat belélegezve légúti problémákat, például asztmát vagy allergiás reakciókat okozhatnak. Ha a gyermek véletlenül lenyeli a fertőzött homokot, súlyosabb emésztőrendszeri panaszokat vagy fejfájást is okozhat, de előidézhet, például fejfájást, köhögést vagy akár halláskárosodást.
A játszóterek homokozói a legnagyobb veszélyforrást jelenthetik, mivel a kóbor kutyák és macskák ürülékében található kórokozók súlyos betegségeket okozhatnak. A homokozók rendszeres tisztításával hatékonyan megelőzhetjük ezt a problémát, ezért érdemes előre tájékozódni arról, milyen módszerrel és milyen gyakorisággal tisztítják azt a helyszínt, ahová gyakran járunk gyermekünkkel.
Hazánkban két fő eljárást alkalmaznak, de egyik sem nyújt tökéletes megoldást. Az egyik módszer a hipó-oldattal való tisztítás, ami sajnos nem pusztítja el megfelelően a kórokozókat és parazitákat, valamint a vegyszermaradványok veszélyt jelenthetnek a gyerekekre nézve. A másik lehetőség a lángszóró használata, amely csak a homok felső rétegét képes fertőtleníteni.
A homokcserével sem lehet teljesen garantálni, hogy az új alapanyagban nincs állati ürülék vagy más szennyeződés. A Tiszta Homokozóért Alapítvány által használt reattherm eljárás magas hőmérsékletre melegíti a homokot, így hatékonyan elpusztítja a felhalmozódott kórokozókat, baktériumokat, vírusokat és gombákat. Emellett átszitálja a homokot a különböző szennyeződésektől, például üvegcserepektől vagy cigarettacsikkektől, ezzel biztonságosabbá tehetjük a játékot anélkül, hogy teljesen kicserélnénk a homokot.
A tisztaság megőrzése érdekében fontos a napi karbantartás is. A homokozókban található idegen tárgyak fizikai sérülést vagy fertőzést is okozhatnak az ott játszó gyermekeknek, ezért csak akkor engedjük a gyermekünket oda, ha leellenőriztük a területet. Az otthoni homokozót érdemes rendszeresen átszitálni, hogy eltávolítsuk belőle a növényi maradványokat, például a kavicsokat, füvet, gallyakat és faleveleket.
Válasszunk olyan játszóteret, ahol gondoskodnak a homokozók rendszeres lefedéséről, hogy megelőzzék a macskák, rágcsálók vagy madarak jelenlétét. Az otthoni homokozót ponyvával, de különösen az őszi hónapokban ajánlott deszkákból készült fedéllel letakarni, hogy megvédjük a homokot a lehulló falevelektől és a hótól is.
Hagyjuk a homokot naponta néhány óráig szellőztetni, hogy a nap szárító hatása elpusztítsa a felszínén található kórokozókat. Azonban a napfény a felszín alatt lévő kórokozókat nem tudja eltávolítani, ezért szükséges a rendszeres átforgatás. Különösen a nagyobb esőzések után, az elázott homok hajlamosabb a penészesedésre és gombásodásra, ami egészségügyi problémákat is okozhat a gyermekeknél.
A homokozókban gyakran megjelennek olyan rovarok, amelyek zavarhatják a gyerekek játékát. Érdemes beszerezni egy finom szövésű hálót is, melyet az otthoni homokozó fölé is felszerelhetünk. Ezzel a módszerrel nemcsak a gyerekeket védjük meg a rovarcsípésektől, de megakadályozzuk, hogy a homokozóba repüljenek játék közben.
A közös játékok a kórokozók melegágyai lehetnek, ezért ajánlott saját holmikat vinni a játszótérre. A vödröket, lapátokat és műanyag formákat rendszeresen fertőtlenítsük le, majd alaposan öblítsük le, és hagyjuk megszáradni a napon. Ezzel hatékonyan megelőzhetjük a kórokozók terjedését, és a homokozó tisztaságát is megőrizhetjük.
Szöveg: Reiter Georgina