Hallottál már a sématerápiáról? Ez lehet a megoldás minden lelki bajodra
Egy terápia, amely ötvözi a kognitív viselkedésterápiát, a pszichoanalízist, a kötődéselméletet és az érzelemközpontú terápiát. Segíthet a személyiségzavarok és más mentális egészségügyi problémák kezelésében, akkor is, amikor más technikák kudarcot vallottak.
A sématerápia célja, hogy a terapeuta segítségével feltárjuk és megértsük azokat a sémákat, amelyeket kialakítottunk, és lehetetlenné teszik a boldogulásunkat.
Így alakulhatnak ki a sémák
A sémák egész életünk során hatással lehetnek ránk, és ha nem foglalkozunk velük, komoly problémáink lesznek a megküzdési módszereinkkel, az önértékelésünkkel és a viselkedésünkkel.
– A sémák általában gyermekkorban alakulnak ki. Ha pedig egyszer létrejönnek, az öntudatlanul is befolyásolhatja a gondolatainkat és a cselekedeteinket. Általában akkor jönnek létre ezek a sémák, és alakítjuk ki a helytelen megküzdési technikáinkat, ha gyermekkorunkban nem elégítették ki az olyan érzelmi szükségleteinket, mint a biztonságérzet és a másokhoz való biztonságos kötődés; az önazonosság és az autonómia érzése; a szabadság arra, hogy kifejezzük, hogyan érzünk, és kérjük azt, amire szükségünk van másoktól; a játék és a spontaneitás képessége; biztonságos, az életkornak megfelelő korlátok és határok – sorolja fel dr. Makai Gábor pszichoterapeuta.
Ezenkívül négyféle negatív élmény is hozzájárulhat a sémák kialakulásához. Ezek a következők:
- Beteljesületlen szükségletek. Ez akkor fordulhat elő, ha nem kapunk szeretetet a szülőktől, vagy nem teljesülnek más alapvető érzelmi szükségletek.
- Trauma, bántalmazás vagy áldozattá válás.
- Túlzott kényeztetés vagy a korlátok hiánya. Ilyenkor a szüleink túlságosan védelmezőek vagy nem szabtak megfelelő határokat számunkra.
- Szelektív azonosulás, vagyis magunkba szívjuk a szüleink egyes viselkedésformáit.
Ezek a következményei
A sémákra adott reakcióit megküzdési stílusoknak nevezzük. Ezek gondolatokat, érzéseket vagy viselkedéseket foglalhatnak magukban, amelyek egy bizonyos séma következtében megtapasztalt fájdalmas és nyomasztó érzelmek elkerülésének módjaként alakulnak ki. A megküzdési stílusok gyermekkorban hasznosak lehetnek, mivel a túlélés eszközét jelentik, felnőttkorban azonban megerősíthetik a rosszul berögzült sémákat.
A saját megküzdési stílusunk alapulhat az általános temperamentumunkon, vagy akár a szüleinktől tanult megküzdési stílusokon is. Ezek személyenként is eltérőek. Két ember ugyanarra a sémára ugyanazon stílussal nagyon különböző módon reagálhat. A saját megküzdési stílusunk is változhat az idő múlásával.
Miben segíthet a sématerápia?
– A sématerápia különösen hasznos a krónikus depresszió, szorongás, az étkezési zavarok, valamint a párkapcsolati nehézségek kezelésében, de segít megelőzni a visszaesést a szerhasználathoz. Akkor is hasznos lehet, ha reménytelennek érezzük a helyzetünket, és úgy gondoljuk, hogy a sémáink már olyannyira rögzültek bennünk, mintha az identitásuk részét képeznék. A sématerápia segítségével megtanuljuk felismerni, hogy mely sémák és problémás megküzdési stílusok érintenek bennünket, megértjük az eredetüket, és megtanuljuk, hogyan lehet tartós változásokat elérni – fejti ki a szakértő.
– A terápiás beszélgetéseken kívül, olyan feladatokat végzünk, amelyek segítenek abban, hogy folyamatosan szembesüljünk a negatív berögzüléseinkkel, hiedelmeinkkel. A terapeutával együtt dolgozunk azon, hogy azonosítsuk, mikor ismétlődnek egészségtelen sémáink, és hogyan tudjuk kielégíteni azokat az érzelmi szükségleteinket, amelyek esetleg nem lettek kielégítve gyermekkorukban. A viselkedési minták megváltoztatása érdekében szerepjátékok segítségével dolgozhatunk a kommunikációs készségeken, vagy átbeszélhetünk egy problémát és annak megoldását a terapeutával. Az is lehet, hogy ad nekünk valamilyen feladatot, amelyet a találkozások között végezhetünk. Más terápiatípusokhoz képest a sématerápia hosszú távú elköteleződést is jelenthet. Előfordulhat, hogy a sématerápiát éveken keresztül kell alkalmaznunk – mondja a pszichológus.
Mi a baj a sémákkal?
Ezek a negatív élethiedelmek alacsony önértékeléshez, a másokkal való egészséges kapcsolat hiányához, az érzések és érzelmek kifejezésének problémáihoz és az alapvető biztonsági kérdések miatti túlzott aggodalomhoz vezethetnek. A bennünk kialakult sémák erős vonzalmat ébreszthetnek bennünk a nem megfelelő partnerek iránt, és szinte lehetetlenné teszik, hogy megtaláljuk a számunkra ideális karriert.
A sématerápia atyja
Dr. Jeffrey Young, PhD a 1980-as évek közepén kezdte el a sématerápia fejlesztését, miután úgy találta, hogy a kognitív viselkedésterápia egyes egyének számára kevésbé hasznos, mint mások számára. 1990-ben, és nyitotta meg az első Sématerápiás Intézetet New Yorkban. Dr. Young a Columbia Egyetem Pszichiátriai Tanszékének oktatója és a New York-i Kognitív Terápiás Központ és a Sématerápiás Intézet igazgatója is. Alapító tagja a Kognitív Terápia Akadémiájának, és a Nemzetközi Sématerápiás Társaságnak. Eredetileg a személyiségzavarok kezelésére fejlesztette ki a sématerápiát, de a terapeuták azóta számos állapot kezelésére használják.
