Jó vagy rossz, ha mikrózzuk az ételt? Ezeket a hibákat elsőre mindenki elköveti

A mikrohullámok tényleg károsak az egészségre? Az így készített vagy melegített ételek valóban elveszítik a vitamin és tápanyagtartalmukat? Most megtudjuk a választ!

Hogyan működik?

A mikrohullámú sütők olyan konyhai készülékek, amelyek az elektromosságot elektromágneses hullámokká, úgynevezett mikrohullámokká alakítják. Ezek a hullámok képesek stimulálni az élelmiszerekben lévő molekulákat, így azok rezegni, forogni és ütközni kezdenek egymással, ami az energiát hővé alakítja. Ez pont olyan, mint amikor összedörzsöljük a kezünket, és az felmelegszik. A mikrohullámok elsősorban a vízmolekulákra hatnak, de a zsírokat és a cukrokat is képesek felmelegíteni, csak kisebb mértékben, mint a vizet.

Árthat a sugárzás?

A sugárzás szó hallatán mindannyian megijedünk. Ez azonban nem azonos azzal, amelyet atombombákkal és nukleáris katasztrófákkal hoznak összefüggésbe. A mikrohullámú sütők nem ionizáló sugárzást termelnek, ami olyan, mint a mobiltelefoné, igaz ugyan, hogy sokkal erősebb. Azonban ne felejtsük el, hogy a fény is elektromágneses sugárzás, mégsem rettegünk a villany felkapcsolásától, tehát nyilvánvalóan nem minden ilyen dolog rossz. A mikrohullámú sütőket úgy tervezték, hogy megakadályozzák a sugárzás kiszabadulását: fémpajzsok biztosítják a védelmet, ezen kívül az ablakokon fémszűrők vannak, amelyek megakadályozzák, hogy a sugárzás elhagyja a sütőt, így nem áll fenn a károsodás veszélye. Azért a biztonság kedvéért, ne nyomjuk az arcunkat az ablakhoz, és nem árt, ha legalább 30 cm távolságban vagyunk amíg melegítsük az ételt, ugyanis a sugárzás a távolsággal nagyon gyorsan csökken. Azonban fontos tudnunk, hogy egy ilyen készülék akkor biztonságos, ha megfelelő műszaki állapotban van, tehát nem lyukas, nem rozsdás, nem kopott, rendesen zár az ajtaja. Ha bármilyen sérülést látunk, érdemes inkább lecserélni.

Mi a helyzet a tápanyaggal?

Természetesen a legideálisabb, ha a zöldségeket, gyümölcsöket nyersen fogyasztjuk, hiszen a hőkezelés minden formája csökkenti valamilyen mértékben az élelmiszerek tápanyagértékét. Az eddigi vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a mikróban készült ételek jobban megőrzik az élelmiszerek a fontos anyagok tartalmát, mint más főzési módszerek. Ennek oka, hogy ezek az anyagok főként a magas hőmérséklet, a hosszú főzési idő miatt károsodnak, másrészt pedig a vízben kioldódnak. Ami a mikrohullámokat illeti, a főzési idő általában rövid, a hőmérséklet pedig alacsony, és mivel nem vízben főzzük, így nem is oldódnak ki ezek. A hőre leginkább érzékeny tápanyagok a vízben oldódó vitaminok, mint például a folsav, a B és C-vitamin, amelyek mind nagy mennyiségben fordulnak elő a zöldfélékben. Egy kutatásban 20 különböző zöldséggel végzett vizsgálat megállapította, hogy a mikrohullámú sütés és a lassú, alacsony hőmérsékleten történő sütés őrizte meg a legjobban az antioxidánsokat, míg a főzés a legrosszabbul. 

Egy másik tanulmány viszont azt igazolta, hogy például a fokhagyma esetében mindössze 1 perc mikrohullámú sütés elpusztította a fokhagymában lévő rákellenes vegyületek egy részét, míg ez hagyományos sütőben 45 percig tartott. Ezzel szemben a kis teljesítményen mikrózás növelte a brokkoliban lévő rákellenes szulforafán vegyület szintjét, ráadásul csökkentheti a káros vegyületek képződését bizonyos élelmiszerekben. A Cornell-egyetem kutatói a főzés vízben oldódó vitaminokra gyakorolt hatását vizsgálták, és megállapították, hogy míg a spenót a mikrosütőben szinte a teljes foláttartalmát megőrzi, tűzhelyen főzve 77 százaléka elvész. Az is kiderült, hogy a mikróban elkészített szalonnában jelentősen alacsonyabb a rákkeltő nitrozaminok szintje, mint a hagyományos módon sütött szalonnában. Ebből arra következtetésre jutottak a kutatók, hogy sokat számít a mikro teljesítménye, és az adott élelmiszer hőkezelésre adott reakciója is, de összességében – néhány kivételtől eltekintve – a mikrohullámok általában nagyon jól megőrzik a tápanyagokat.

Mire figyeljünk?

Sok műanyag tartalmaz hormonkárosító vegyületeket, amelyek ártalmasak lehetnek számunkra. Ezért érdemes kerülni a műanyag edények használatát, de nem csak mikrosütő használatakor, hanem egyébként is. Nem véletlen, hogy egyre több gyártó ajánlja például a BPA mentes műanyagtermékeket. A biszfenol-A-t (BPA), olyan betegségekkel hozták összefüggésbe, mint a rák, a pajzsmirigyzavarok és az elhízás. A műanyag tárolóedényekből melegítéskor káros vegyületek kerülhetnek az ételbe, főleg hevítés hatására. Ezért ne mikrózzunk ételt semmilyen műanyag edényben, hacsak nincs rajta a mikrohullámú sütésre alkalmas jelölés.

Vannak hátrányai

A mikrohullámú sütő nem biztos, hogy olyan hatékony, mint más főzési módszerek a baktériumok és más kórokozók elpusztításában, amelyek ételmérgezéshez vezethetnek. Ez azért van, mert a hő általában alacsonyabb, a főzési idő pedig sokkal rövidebb. Másik negatívuma, hogy az ételek egyenetlenül melegednek. A forgó forgótárcsával ellátott mikrohullámú sütő használata valamivel egyenletesebben oszlatja el a hőt, és ha ügyelünk arra, hogy az étel kellőképpen felmelegedjen, az segíthet abban, hogy minden mikroorganizmust elpusztítson. A folyadékok melegítésekor is fontos, hogy óvatosak legyünk. Előfordulhat, hogy a túlhevített folyadék kirobban az edényből, és ez akár égési sérülést is okozhat. A leforrázási égési sérülések veszélye miatt soha ne melegítsünk mikrohullámú sütőben csecsemőtápszert vagy bármilyen, kisgyermekeknek szánt ételt vagy italt. Az égési sérülések kockázatának csökkentése érdekében mindig keverjük össze, amit mikróban melegítettünk, mert előfordulhat, hogy az egyik falat hideg, míg a másik megégeti a nyelvünket - foglalta össze a Fanny magazin.