Hurrá! Indulhat a nyár, irány a vízpart! Ennek mindenki örül, kivéve azok, akik Aquagenic Urticaria-ban szenvednek. Számukra a legkisebb nedvesség is rémálom.
A víz érintése is már egy szempillantás alatt kellemetlen tüneteket okoz. A vízallergia szerencsére igen ritka jelenség, de akit érint, annak bizony még az izzadás és a napi zuhanyzás is komoly kihívást jelet – írja a Fanny magazin.
Az akvagén csalánkiütés a vízzel való érintkezés hatására szinte azonnal, perceken belül kiütést okoz, amely általában a mellkason, a nyakon és a karokon jelenik meg, de testszerte bárhol kialakulhat, kivéve a talpon és a tenyér területén. A bőrfelület bevörösödik, duzzadttá válik, viszketés, szúróérzés jelentkezhet és mindezt még gyulladás, égő érzés is kíséri. Sötétebb bőrön nehezebben láthatók a jelek, de ettől még ugyanolyan kellemetlen fájdalmat okoz. A legtöbb esetben a pubertáskorban vagy röviddel azután kezdődik, és általában lányoknál fordul elő, de ritkán a fiúkat is érinti. Sokszor a genetika is szerepet játszhat a kialakulásában, tehát akár örökletes is lehet. Gyakran összetévesztik a hidegallergiával, pedig a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz.
Gyakorlatilag a legkisebb nedvesség is, legyen az izzadás, könny, eső, hó, jég, édesvízi tavak, folyók, medencék, tengervíz vagy permet. Teljesen mindegy, hogy az adott víznek milyen a tisztasága, hőmérséklete, PH-ja, vagy sóssága.
Szerencsére rendkívül ritkán, de előfordulhat, hogy egyes embereknél az ivóvíz olyan tüneteket okozhat, mint például duzzadt ajkak, kiütés a száj körül, súlyosabb esetekben az anafilaxiás sokk is jelentkezhet, melynek jelei a következők: nyelési nehézség, zihálás, légszomj vagy légzési nehézség, szédülés, szapora szívverés, zavarodottság, erős szorongás, izzadás, gyomorfájdalom, hányinger, hányás és akár eszméletvesztés. Ha bárki ilyen jeleket tapasztal, azonnal, késlekedés nélkül orvosi segítségre van szükség, ugyanis ez egy potenciálisan életveszélyes állapot. A víziváskor jelentkező tünetek megelőzhetők, ha az illető szívószállal iszik vagy nagyon ügyel arra, hogy a bőre ne érintkezzen a vízzel.
A vízi csalánkiütés diagnosztizálásához az orvos fizikális vizsgálatot végez, hogy megfigyelje a tüneteit. Ezenkívül áttekinti az illető kórtörténetét, és vízpróbát is végezhet. A vizsgálat során a kezelőorvos szobahőmérsékletű vizes borogatást helyez fel a mellkasára 30 percig. Ezt a tesztet reakció kiváltására végzik. A jelentkező tünetek alapján a doktor el tudja eldönteni, hogy vízallergiáról vagy vízi eredetű viszketésről van szó. A különbség a két rendellenesség között az, hogy a vízi eredetű viszketés csupán viszketést és enyhe irritációt okoz, de nem jelenik meg csalánkiütés vagy bőrpír. Előfordulhat, hogy a kezelőorvos sós vizet, jeget és melegítőpárnát is alkalmaz, hogy kizárjon más betegségeket.
A vízallergiára nincs gyógymód. Vannak azonban kezelési lehetőségek a tünetek enyhítésére. A viszketés, duzzanat és irritáció rövid távú enyhítésére valószínűleg antihisztamint kell szednie a betegnek, amely egy olyan gyógyszer, amelyet az allergiaszerű tünetek kezelésére használnak. Előfordulhat, hogy egyesek nem javulnak az antihisztaminok használatával, és az orvos hozzáadhat omalizumabot a fellángolások megelőzésére. A fényterápia alkalmazása különösen hasznos segítség lehet, azáltal, hogy megvastagítja a felső bőrréteget, és megakadályozza, hogy a víz a bőr mélyebb rétegeibe kerüljön. Ha valakinek súlyos víziallergiája van, és nehezére esik a lélegzés, szükség lehet EpiPen használatára is, ezért fontos, hogy az mindig legyen nála. Ezzel lehet megakadályozni az anafilaxiás sokkot is. Az ilyen automatikus befecskendező tollak adrenalint tartalmaznak, ami növeli a vérnyomást, csökkenti a torokduzzanatot és a csalánkiütést.
Ha a tünetek megjelennek, ügyelni kell arra, hogy a bőr azonnal teljesen megszáradjon, és ne legyen túl meleg vagy hideg. Érdemes laza, bő ruhát viselni, hogy az minél kevésbé irritálja a viszkető, égő, gyulladt bőrfelületet. Hasznos lehet ventilátort használni, ez gyorsítja a száradást és megakadályozza az izzadást. A bőrnyugtató és viszketés elleni krémek használata nagy segítség a kellemetlen tünetek enyhítésében.
Ha valaki már megkapta a diagnózist, és egyértelműen vízallergiában szenved, akkor a legjobb, ha kerüli a víz érintését. Ez persze nem kivitelezhető a mindennapi életben, de meg kell próbálni a lehető legnagyobb mértékben korlátozni a vízzel való érintkezést. Zuhanyzás előtt be kell kenni a bőrt olajjal vagy 100%-os vazelinnel, ritkábban mosni a hajat, köztes időben érdemes inkább száraz sampont használni. A zuhanyzás idejét a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni. Olyan ruhát érdemes viselni, amely jó légáteresztő, és elvezeti a nedvességet a bőrtől. Mosogatáshoz, takarításhoz pamutbélésű mosogatókesztyűt kell viselni. Esős, párás, csapadékos időben, ha lehet zárt helyen kell tartózkodni, ha mégis muszáj kimenni, akkor pedig gondoskodni kell a megfelelő védelemről, például esőkabát, esernyő, kalap formájában. Mindig legyen a betegnél gyógyszer, amit szükség esetén azonnal be tud venni.
Szerencsére világszerte olyan kevés embernek van vízallergiája, hogy az adatok nem szolgáltatnak elég információt arról, hogy ki lehet-e nőni, esetleg idővel elmúlik-e magától.