Sosem gondoltad volna róla: Erről ismered fel, hogy a barátod valójában az ellenséged!
Az angol friend, azaz barát, valamint az enemy, vagyis ellenség szavakból létrejött kifejezés a barátság egy meglehetősen különös formáját foglalja magában. Akármilyen meglepő jelenség is mindez, többeket érint, mint elsőre gondolnánk.
A barátság alapvetően egy jó és pozitív dolog, ami kölcsönös odafigyelésen, elfogadáson és tiszteleten alapul, és amiben mindkét fél jól érezheti magát feltételek és érdekek nélkül. Legalábbis papíron, ugyanis jócskán akadnak olyan kapcsolatok, ahol szembetűnően vagy rejtett módon de jelen van az ártó féltékenység, a rivalizálás, az ellenségeskedés, sőt, akár a gyűlölködés is - írja a Fanny magazin.
Nem az, akinek hisszük
A felszínen kedves, ám a háttérben utálkozó ismerősökkel, barátokkal jellemzően munkahelyi vagy iskolai közegben, és egyéb nagyobb közösségekben alakíthatunk ki kapcsolatot. Ezekben a szituációkban, főleg a munkánkban mindennapos lehet a versengés, hiszen sok kolléga önmagát szeretné jó színben feltüntetni, szép eredményeket elérni, és ezzel erősíteni a saját státuszát. Ennek érdekében sokan képesek úgy barátkozni, vagy olyan ismeretséget fenntartani, amiben az őszinteség és szeretet helyett az érdekek, az irigység, a manipuláció és a kétszínűség dominálnak. Előfordulhat, hogy a valódi mozgatórugók rejtve maradnak, vagy csak részben mutatkoznak meg, ám egy idő után feltűnnek az igazi szándékok. Az álbarátságok nemcsak egyoldalúak lehetnek, gyakori, hogy mindkét fél érdekelt abban, hogy mindez hosszú távon fennmaradjon.
Miről ismerhetjük fel?
A frenemy-k nagyon ügyesek a kapcsolat kialakításában és fenntartásában. Előzékenyek, figyelmesnek tűnnek, de szeretnek irányítani, és szemrebbenés nélkül képesek elénk helyezni a saját érdekeiket, azért, hogy elérjék a céljaikat. Intő jel, ha a másik rendszeresen magát fényezi, és tele van olyan történetekkel, amikben ő a sztár. Ám ha mi osztunk meg magunkról sikeres és pozitív sztorikat, már kevésbé lelkes. Amikor padlóra kerülünk, ő kifejezetten jól érzi magát, elemében van, amikor viszont nekünk van jó és örömteli periódusunk, ő nem tud, és nem is akar vele mit kezdeni, talán nem is reagál. Viselkedése mögött – ami a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság érzésével jár mások számára – gyakran saját elégedetlensége áll, ezért azzal próbálja növelni az önbizalmát, hogy mások fölé helyezkedik akár becsmérlő, sértegető viselkedésével.
Lelki hatások
A mentális egészségre komoly hatással lehet egy ilyenfajta kapcsolódás, hiszen nagy érzelmi megterheléssel jár olyan kapcsolatban létezni, ami ahelyett, hogy feltöltene, jórészt negatív energiákkal lát el. A frenemy viszonyok ráadásul meglehetősen bonyolultak és kimerítőek, főleg, hogy tele vannak ellentmondással, és sok esetben nehéz megfejteni a másik fél valódi szándékait. Néha talán észre sem vesszük, és annak ellenére, hogy szorongást és stresszt okoznak, csak hónapok, akár évek elteltével tudatosul bennünk, hogy méltatlan barátságban létezünk. Csorbulhat az önbizalmunk és a másokba vetett bizalmunk is. Előbbi azért, mert egy frenemy gyakran kritizál és manipulál, kétszínűségével meg is zavar. Mindez megkérdőjelezheti az értékeinket, az önértékelésünket, az önmagunkba vetett hitünket, és más szociális kapcsolatunkra is rányomhatja a bélyegét, mivel egy ilyen személy elszigetelhet a valódi és értékes kapcsolódásoktól.
Mit tehetünk?
Lelki jólétünk érdekében minél előbb lépjünk ki az ilyen barátságból. Ha ez nem megoldható, akkor állítsuk fel, és húzzuk meg erősen a határainkat. Fontos, hogy hallgassunk a környezetünkre, akiknek a tagjai külső szemmel sokkal korábban észrevehetik, hogy miben vagyunk, mint mi magunk. Jó tanács még, hogy amikor hirtelen közel kerülünk valakihez egy új közösségben, akkor se számoljuk fel a meglévő ismeretségeinket, ápoljuk őket, mert jó tükröt mutathatnak egy hamis baráttal szemben.
Fontos a kommunikáció
Érdemes lehet ezen kívül megpróbálni beszélgetni a frenemy-nkkel azokról a dolgokról, amik ebben a kötelékben problémásak számunkra. Előfordulhat ugyanis, hogy a másik nem tudatosan viselkedik úgy, ahogy, és erre rá tudjuk döbbenteni, ha őszintén és nyíltan kommunikálunk az érzéseinkről. Ha mindez rosszul sül el, jobb távolságot tartani. Alapvetően segíthet, ha dolgozunk az önismeretünkön, önértékelésünkön, hiszen ezek egészséges szintjével kevésbé hat majd ránk mások negatív viselkedése. Emellett ha tisztában vagyunk azzal, kik vagyunk és mit akarunk, kevésbé leszünk befolyásolhatók.
Evolúciós oka van
Több ezer évvel ezelőtt sokkal kisebb közösségekben éltek az emberek, és ha összetűzésbe is került két személy, nem lehetett (annyira egyszerűen) megszüntetni a viszonyt. Ez sok szempontból negatív következményeket hozott volna magával, és kockázatos is lett volna, például mert a fennálló konfliktusok elmérgesíthették a közös életet, de az is megtörténhetett, hogy végül a „szakító” fél kerül a csoporton kívülre. Ezért inkább a csoport tagjai az érzelmek, harag és csalódottság kifejezése mellett megtanultak együtt élni, akár barátoknak lenni a közös cél, azaz a létfenntartás érdekében. Ez a hozzáállás még ma is megfigyelhető, hiszen az evolúció szempontjából pár ezer év nagyon csekély ahhoz, hogy gyökeresen megváltozzon az emberi viselkedés. Kutatások szerint a modern világban is inkább azt a taktikát választjuk, hogy bár megharagszunk, ha egy barátunk megbánt vagy elárul minket, inkább megpróbálunk megbocsátani, minthogy teljesen kizárjuk az életünkből. Akár rossz szájízzel is, de fenntartjuk a köteléket, besorolva azt a frenemy kategóriába.
