Jogász mondta ki az igazságot: így kaphatod vissza a barátodnak adott kölcsönt
Bárkivel előfordulhat, hogy meggondolatlanul pénzt ad kölcsön, remélve, hogy a másik fél visszafizeti. Gyakran azonban nehéz behajtani a tartozást. Dr. Sáfrány Írisz Zsófia ügyvédet kérdeztük, hogyan adjunk kölcsön és mit tehetünk, ha nem kapjuk vissza.
A szó elszáll, az írás megmarad
Bármilyen közeli családtagról vagy barátról van szó, a legfontosabb, hogy minden kölcsönadott forintról készüljön írásbeli megállapodás - írja a Fanny magazin. Ugyan szóbeli megállapodás útján is létrejöhet szerződés a felek között, azonban egy vitás helyzetben, a szerződésben foglaltak bizonyítása nehézségekbe ütközhet.
Két tanút a papírra
A leggyakoribb eset az, hogy a felek ügyvéd nélkül írnak teljes bizonyító erejű magánokiratot, ami csak akkor érvényes, ha két tanú is aláírja. Ritkább eset, de lehetőség van arra is, hogy a szerződést közjegyző előtt írják alá. Ennek előnye, hogy ha az adós nem fizet, a követelés gyorsabban és könnyebben végrehajtható.
Kétszer is ellenőrizze!
A kölcsönszerződésben rögzíteni kell a felek személyes adatait, amit célszerű okmányok felmutatásával ellenőrizni. Emellett tartalmaznia kell a kölcsön összegét, valamint, hogy az adósnak pontosan meddig kell visszafizetnie a kölcsönt.
Adja meg a határidőt!
Ha a felek a részletekben történő visszafizetésben állapodnak meg, nem elég ezt szóban rögzíteni; célszerű a konkrét határidőket is belefoglalni a szerződésbe. Ha az adós nem tartja be a fizetési határidőket, a hitelező ezekre hivatkozva felmondhatja a szerződést.
A célhoz vezető út
Gyakran előfordul, hogy az adós a kölcsönösszeget egy adott célra kéri. Ilyen esetben érdemes a szerződésbe belefoglalni a kölcsön célját is. Így, ha kiderül, hogy nem a meghatározott célra használta fel a pénzt, a hitelező szintén élhet a felmondási jogával.
Vállaljon rá garanciát
Nagyobb összeg esetén érdemes fedezetet is kikötni a szerződésben, amelyet a hitelező jogosult lefoglalni vagy értékesíteni, ha az adós nem teljesíti a visszafizetési kötelezettségét. A fedezet lehet ingó vagy ingatlan vagyon, de fontos, hogy értékarányos legyen, és legyen meghatározva, hogy a kölcsönadó mely esetekben jogosult a fedezet terhére érvényesíteni a kölcsön összegét.
Kamatot is számoljon rá!
Késedelembe esés esetén a az elmaradt összeg után késedelmi kamatot számolhat fel a kölcsönadó, de a felek a szerződésben egyéb kamatkövetelést is kiköthetnek. Fontos, hogy ne határozzanak meg túl magas kamatot, mert az uzsoraszerződésnek minősülhet, ami nemcsak polgári jogi szempontból válhat érvénytelenné, de bűncselekménynek is számíthat.
Így kaphatjuk vissza azt
Ha az adós nem fizeti meg a kölcsönt, első lépésként fel kell szólítani a teljesítésre, és egy konkrét póthatáridőt kell kitűzni a kölcsön visszafizetésére. Fontos, hogy ez írásban történjen, hogy később igazolható legyen a fizetési felszólítás.
Összegtől függ minden
Ha a másik fél a felszólítás ellenére sem fizeti vissza a kölcsönt, az összeg nagyságától függően két lehetőség van. Hárommillió forint alatt a hitelező először fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet a közjegyző előtt. Ilyenkor még nem kell bizonyítékokat bemutatni, csak a követelt összeget, annak lejáratát és a másik fél azonosító adatait kell megadni.
Záros határidőn belül
Az adósnak a fizetési meghagyás kézhezvételtől számítva 15 napja van ellentmondással élni. Ha nem él ezzel a lehetőséggel, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. Ha az adós ellentmond, a tájékoztatás átvételétől számított 15 napon belül kell beadni a keresetlevelet az illetékes bírósághoz.
Egyenesen a bíróságra
Ha a követelés több, mint hárommillió forint, de kevesebb mint harmincmillió forint, a hitelező választhat, hogy közvetlenül a bírósághoz fordul, vagy fizetési meghagyással kezdi meg az ügyet. Harmincmillió forint feletti követelés esetén kizárólag polgári per útján érvényesítheti a követelést.
Mindennek ára van
Mind a fizetési meghagyás, mind a keresetlevél benyújtása illetékköteles, amely a követelt összeg 3-3%-át jelenti. Ha hárommillió forint feletti követeléssel közvetlenül a bírósághoz fordulunk, az illeték a követelt összeg 6%-a, amit egy összegben kell megfizetni.
Kezében a bizonyíték
Ha az ügy bíróság elé kerül, a hitelezőnek kell bizonyítani, hogy valóban megtörtént a kölcsön átadása és annak visszafizetési határideje lejárt. A kölcsönszerződés tartalmát tanúval is igazolhatja. Gyakran előfordul azonban, hogy a tanú csak a megállapodás tényét tudja megerősíteni, de az összegre és a visszafizetés idejére vonatkozóan már nem tud nyilatkozni.
Súlyos hiba, ami sokba kerül!
Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha viszont a hitelező azt sem tudja bizonyítani, hogy egyáltalán létrejött a szerződés, a bíróság nem fog kedvező döntést hozni.
Végrehajtás lesz a vége
Ha az adós a peres eljárás során hozott jogerős ítélet ellenére sem fizeti vissza a kölcsönt, akkor végrehajtást lehet kérni az összegre. A végrehajtás során elsőként az adós bankszámlájáról próbálják levonni a követelt összeget, majd ha ez nem lehetséges, fizetési letiltással próbálkoznak. Ha ez sem megoldható, akkor az adós ingó vagy ingatlanvagyona terhére hajtják végre a végrehajtást.
