Egyre több embert érint: ezek az agyi köd tünetei

Mi történik velünk?

Előfordulhat, hogy egy beszélgetés közepén elveszítjük a saját gondolatmenetünket, vagy végtelenül egyszerű szavak nem jutnak eszünkbe, esetleg nem tudunk felidézni egy emléket. Ez az állapot általában csupán átmeneti, de időtartama változó lehet. Ne ijedjünk meg, ez nem egy betegség, nem azonos a demenciával, ez csupán egy állapot, amelyen tudunk változtatni. Az agyi köd olyan gyakori tünetcsoport, amely befolyásolja a gondolkodást, az emlékezést és a koncentrációt. Ahogy a neve is mutatja, ezek a tünetek elhomályosítják az elménket, és megnehezítik az olyan rutinfeladatok elvégzését, mint a beszélgetés, az utasítások meghallgatása vagy valaminek az emlékezetünkbe való rögzítése – írja a Fanny magazin.

Van, hogy egyszerűen csak fogjuk a fejünket, mert semmi sem jut az eszünkbe: ez az agyi köd Fotó: Pexels

Milyen tünetei lehetnek?

Olyan furcsaságokat tapasztalhatunk, mint a koncentrációs vagy fókuszálási nehézségek, enyhe zavartság, fáradtság, feledékenység, például nem jutnak eszünkbe nevek, dátumok, vagy az, hogy miért mentünk be egy adott helyiségbe, elveszítjük a gondolatmenetet, szellemileg kimerültnek érezzük magunkat, folyamatosan keressük a megfelelő szavakat, kifejezéseket, lassú a gondolkodásunk és reakcióidőnk, vagy képtelenek vagyunk odafigyelni arra, amit éppen csinálunk, nehezen oldjuk meg a problémákat, nem megy a tanulás. Ezek a tünetek általában jönnek és mennek, de nagyon frusztrálóak lehetnek. Befolyásolhatják napi tevékenységeinket, iskolai vagy munkahelyi teljesítményünket, önbecsülésünket és az emberi kapcsolatainkat.

Lehetséges kiváltó okok

Az alváshiány: Ez lehet átmeneti, például amikor a munkánk vagy családi okok miatt stresszes időszakot élünk meg, és emiatt éjszaka is csak álmatlanul forgolódunk.

Autoimmun betegségek, mint a lupusz, a szklerózis multiplex és a fibromyalgia

Cukorbetegség és alacsony vércukorszint

Mentális egészségügyi állapotok, mint a szorongás vagy a depresszió

Bizonyos neurotikus állapotok, mint például az ADHD és az autizmus spektrumzavar

Hormonális változások, például terhesség vagy menopauza

Egészségtelen táplálkozás, elégtelen tápanyagbevitel

Vérszegénység

Bizonyos gyógyszerek szedése, például ízületi gyulladás esetén

Ezen kívül előfordulhat, hogy az agyi köd olyan események utóhatásaként jelentkeznek, mint a COVID-19 fertőzés, kemoterápia vagy hosszú kórházi kezelés. Ennek oka, hogy az immunrendszerünk védekezésképpen gyulladást hoz létre a szervezetben, akár az agyunkban is, hogy így szabaduljon meg a kórokozóktól. Ez pedig – ugyan csak átmenetileg, de - blokkolja vagy megnehezíti az információfeldolgozást. Emellett bizonyos betegségek, mint például a COVID-19 esetében, a fertőzés tüneteink megszűnése után a bélrendszerünkben még egy jó ideig tovább él a vírus, megváltoztatja annak mikrobiomját. Ez csökkentheti, hogy mennyi szerotonin – vagyis kémiai hírvivő - termelődik a szervezetünkben, mindez pedig hatással lehet a kognitív funkciókra és az agyi köd tüneteihez vezethet.

Hogyan szabadulhatunk meg tőle?

Erre az állapotra nincs speciális kezelés, mivel nem egy konkrét betegségről van szó, hanem más probléma tüneteként jelenik meg. Éppen ezért a legfontosabb, hogy kiderüljön, milyen betegségnek a kísérő jele az agyi köd, és annak kezelésével ez is elmúlik. Mindazonáltal sokat javíthatunk a kognitív funkcióinkon, ha változtatunk az életmódunkon. Tegyünk meg mindent, hogy jobban aludjunk éjszakánként, és közben az egész szervezetünk, így az agyunk is regenerálódni tudjon. Együnk vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben és rostokban gazdag ételeket. Fogyasszunk minél több probiotikus finomságokat, amelyek helyreállítják a bélflórát. Ilyen például a savanyúkáposzta, joghurt, kimchi és más fermentált ételek, italok. Minden nap mozogjunk legalább fél órát. Tartsunk szüneteket a nap folyamán. Ilyenkor ne csináljunk semmit, ne is erőltessük az agyunkat, inkább csak tompán bámuljunk magunk elé, vagy meditáljunk.

Kérjük szakember segítségét

Ha nagyon zavar minket ez az állapot, és úgy érezzük, hogy egyedül nem tudunk megbirkózni vele, akkor kérjük pszichológus segítségét. A pszichoterápiák, mint például a kognitív viselkedésterápia gyors eredményt hozhat. Ha ennél is súlyosabb a helyzet, akkor kezelőorvosunk olyan gyógyszerek átmeneti szedését javasolhatja, mint az antidepresszánsok vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). Hasznos lehet, ha családunkkal, barátainkkal és kollégáinkkal beszélünk az általunk tapasztalt nehézségekről, hogy megértsék, mi miért történik és ez milyen hatással lehet ez ránk.

Hogyan diagnosztizálható?

Nincs teszt a megállapítására. Kezelőorvosunk megkérdez minket a tüneteinkről és arról, hogy ezek hogyan érintenek minket. A kórelőzmény pontos és részletes feltárásának kulcsfontosságú szerepe van, hiszen ebből kiderül, hogy mi válthatta ki ezt a jelenséget. Szükség lehet vérvizsgálatra és az agy különböző képalkotó diagnosztikájára is. Mindezek együttesen kimutathatják az agyi köd olyan okát, amely kezelhető, például cukorbetegség vagy vérszegénység.

Tippek a gondolkodás és a memória fejlesztéséhez

Állítsunk össze egy napi rutint, hogy tudjuk, mikor mit kell tennünk.
Egyszerre egy dolgot csináljunk, ne próbáljunk több feladatot egyidőben végezni.
Amikor összpontosítanunk kell, próbáljuk elkerülni a zavaró tényezőket úgy, hogy csendes helyet keresünk, és kapcsoljuk ki a tévét, telefont.
Osszuk fel a nagy feladatokat több kisebbre, és végezzük el ezeket egyenként.
Ha nehezen tudunk koncentrálni, tartsunk egy kis szünetet, és próbálkozzunk újra később.
Ha nem jut eszünkbe egy szó, válasszon egy rokonértelmű kifejezést.
Használjunk naplót, készítsünk listákat, állítsunk be telefonos emlékeztetőket, hogy ne felejtsük el, mit kell tennünk, és milyen találkozókon vagy tevékenységeken kell részt vennünk.
Tartsunk mindent a helyén, például a kulcsainkat, hogy ne kelljen azon tűnődni, vajon hova is tettük.