Te is is szoktál még kézzel írni? Ezt teszi a szervezeteddel
Döbbenet, milyen hatása van.
Egy kutatás derítette ki, hogy azoknak, akik kézzel írtak, több agyi régiójuk aktiválódott, mint azoknak, akik gépeltek. Szakértő árulja el, hogy ez milyen összefüggésben áll a memóriával - írja a Life.
Manapság már szinte mindent gépelünk a laptopon, telefonon, és egyéb más okoseszközön. A kézzel írásnak pedig rengeteg előnye van. Talán unalmasnak és lassúnak tűnik a felgyorsult gépelős világban, de egy kutatás szerint sokkal jobban aktiválja az agyunkat, ami hatással van a memória fejlesztésére és a tanulási képességünkre is.
A memória és kézzel írás kapcsolata:
Egy csoport tudós olyan egyetemi hallgatók agyi funkcióit vizsgálta, akik kézzel írtak. Az ő agyuk aktivitását összehasonlították a gépelő hallgatókéval, és az eredmény egyértelműen kimutatta, hogy a kézzel írók agyának több régiója volt aktív írás közben. Ez az észrevétel az agyhullámokra is igaz volt, ezáltal arra is, ahogy az emlékek és a memória íródnak az agyban. Ez azt is jelenti, hogy a kézzel írás talán elősegíti a tanulnivaló memorizálását.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kézírás javítja a helyesírást és a tananyag memorizálásában is segít. A kézírás a fogalmak megértését is erősíti, ráadásul a tudósok úgy gondolják, hogy a betűk és a szavak lassú lekövetésének folyamata több időt ad az embereknek az anyag feldolgozására és megtanulására. Az új kutatás már egy lépéssel továbbhalad és az aktív agyi régiókat a memóriával köti össze.
Aktív agyhullámok
Audrey van der Meer és Ruud van der Weel pszichológusok, akik a trondheimi Norvég Tudományos és Technológiai Egyetemen tanulmányozzák az emberi elmét. A páros főiskolai hallgatókat kért fel az új tanulmányra, melyben megmutattak a diákoknak egy szót a számítógép képernyőjén, majd megkérték őket, hogy gépeljék be vagy írják le kézzel, digitális tollal. Mindeközben az általuk viselt sapkákban lévő érzékelők rögzítették az agyuk elektromos aktivitását.
Az agyhullámok frekvenciáját megfigyelve a csapat különböző agyi régiókat keresett, amelyek azonos frekvenciájúak, azaz kapcsolódnak egymáshoz valamilyen feladat elvégzése közben.
A kézi írással arra számítottak a kutatók, hogy az agy mozgásért felelős részei lesznek aktívak, de aktivitást láttak a tanulásért és memóriáért felelős részekben is, miközben a hallgatók kézzel írtak.
A kézírás növelte a kapcsolatot az agy külső (a mozgásban és az érzékelésben szerepet játszó) és központi, a memóriáért felelős részei között. Az eredmények azt mutatják, hogy ezek az agyterületek kézírás közben közösen dolgoznak, míg gépelés közben nem.
Írj vagy gépelj?
„A csapat nem tesztelte, hogy a diákok emlékeztek-e az általuk leírt vagy begépelt szavakra, így még nem világos, hogy a megnövekedett agyi aktivitás hogyan befolyásolja a tanulást.” - mondja Kathleen Arnold, a virginiai Radford Egyetem pszichológusa. „További tanulmányokra van szükség az agyi kapcsolatokban mutatkozó különbségekről, és arról, hogy ezek összhangban vannak-e azzal, hogy az emberek mennyire jól tanulnak.”
Írás közben talán azért aktívabb az agy, mert egyedi mozgást igényel a kézzel írás. Az agyi aktivitás közötti eltéréseket viszont érdemes tovább kutatni, hogy kiderüljön, tényleg javítja-e a memóriát és a tanulási képességet a kézzel írás. A gépelés gyakran egyszerűbb, gyorsabb és praktikusabb. Van der Meer szerint tehát a diákoknak és a tanároknak egyaránt a feladat alapján kell eldönteniük, hogy írják vagy begépelik. Ha például kézírással jegyzetelsz, az segíthet az információk megőrzésében, míg ha egy esszét gépelsz, az segíthet abban, hogy gyorsabban lejegyezd az ötleteket, mielőtt elfelejtenéd őket.
Van der Meer szerint a kézírásnak meg kell maradnia: „Az írás nagyon jót tesz az agynak. Egy kézírás nélküli generáció szinte olyan lenne, mintha kísérleti nyulak lennének, akik egy kísérletet élnének át, hogy lássák, mi történik az agyukkal. Sőt, az emberi lét élményének egy részét is elveszítenék. Fontos, hogy legalább egy szerelmes levelet vagy bevásárló listát meg tudjunk írni.”
