A téli időszakban sokan szembesülünk magasabb rezsiszámlával, hiszen a fűtés nagy összeget képes felemészteni, pedig van kiút a rezsicsapdából. Mutatunk néhány egyszerű trükköt, amivel érezhetően csökkenthetjük a fűtésre fordított kiadásokat.
A hidegebb hónapokban az egyik kulcskérdés, hogy jobb-e kikapcsolni a fűtést, vagy hagyjuk inkább folyamatosan üzemelni. Amennyiben csak pár órára hagyjuk el otthonunkat, úgy érdemes a fűtést 4-5 °C fokkal alacsonyabbra állítani. Így nem hűl ki teljesen a lakásunk, és amikor hazaérkezünk, nem kell a nulláról felfűteni az otthonunkat - írja a Fanny magazin.
Szakértők szerint az ideális hőfok télen a lakásban 18 és 23 Celsius fok között van, ami elsőre igen alacsonynak tűnhet. Ám természetesen számos oka van annak, hogy ezt az intervallumot így határozták meg. Ugyanis ha odabenn 23 Celsius fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, túl nagy lesz a hőmérséklet különbség a kinti és benti levegő között, ami igen megterhelő lehet a szervezet számára. Azonban a minimum 18 fokot érdemes tartani még akkor is, ha egész nap nem vagyunk otthon, vagy ha esetleg hosszabb időre elutazunk.
A hőmérséklet mellett a lakás páratartalmára is érdemes figyelni. Az ideális mérték a lakásban 40-60% között mozog. Ha alacsony a páratartalom, az nem csak azért baj, mert hidegebbnek érezzük a meleget, ezáltal feljebb tekerjük a fűtést, hanem mert növeli a légúti fertőzések kialakulását is. Száraznak érezzük a szemünket, köhögünk, cserepes a szánk, száraz a bőrünk. A levegő párásítása azonban párásító készülékkel könnyen megoldható.
Amikor odakinn repkednek a mínuszok, nem szívesen nyitjuk ki az ablakot, pedig a szellőztetésre a hidegebb hónapokban is szükség van. A rendszeres szellőztetéssel sokat tehetünk a saját testi, lelki egészségünkért, a kiadós éjszakai alvásért, megelőzhetjük a penész kialakulását, ezzel pedig nem csak az asztmatikus betegségek kialakulását előzhetjük meg, hanem sokat tehetünk az épület állagmegóvásáért is.
A rendszeres karbantartás fontos a fűtési rendszer optimális működéséhez. Ez magában foglalja a radiátorok légtelenítését és felújítását. A rendszeres ellenőrzés és karbantartás biztosítja, hogy a fűtési rendszer hatékonyan és felesleges energiapazarlás nélkül működjön.
Köztudott, hogy a fűtés során keletkező hőmennyiség jelentős része a födémen, a padlón és a korszerűtlen nyílászárókon keresztül szökik ki otthonunkból. Ezért, ha eddig csak gondolkodtunk a nyílászárók cseréjén, akkor azt érdemes minél hamarabb megejteni. De a szigeteléssel ellátott alumínium redőnyök leeresztett állapotban is lehetővé teszik, hogy a kellemes meleg bent maradjon. Egyfajta speciális hőpajzsként viselkedik a nagy hidegben.
Csökkenthetjük a gázfogyasztást, ha termosztáttal szabályozzuk a fűtést. Ám nem mindegy, hogyan használjuk. Mutatjuk, hogyan működik!
A termosztát érzékeli a környezet hőmérsékletét, és ennek alapján kapcsolja be vagy ki a fűtő rendszert. Míg az analóg eszközt csak manuálisan tudjuk szabályozni, addig a digitális előnye, hogy a napszaknak megfelelően programozható, az okos eszközök pedig akár maguk is szabályozhatják a működésüket, például a kültéri hőmérséklet alapján.
Ha otthon tartózkodunk, célszerű napközben 20 °C-ra beállítanunk a hőmérsékletet. Amikor senki nincs a lakásban, egy-két fokkal csökkenthetjük a hőmérsékletet, míg éjszakára szintén alacsonyabbra, 18 °C-ra is beállíthatjuk a nyugodt alváshoz.
Ha napközben nem tartózkodunk otthon, érdemes wifit is támogató eszközt beszereznünk, így egy applikáció segítségével akár távolról is beállíthatjuk a kívánt hőmérsékletet, így mire megérkezünk, felmelegítheti otthonunkat.
A termosztátot célszerű ott elhelyezni, ahol napközben a legtöbb időt töltjük. Hátránya, hogy csak annak a helyiségnek a hőmérsékletét érzékeli, ahova tettük. Emiatt előfordulhat, hogy míg a nappaliban kellemes a hőmérséklet, a többi szobában hűvösebb van.
Ha a lakás többi helyiségében is biztosítani szeretnénk a kívánt hőmérsékletet, a radiátorokra termosztatikus szelepeket is felszerelhetünk. Ezek a kívánt hőmérséklet alapján automatikusan nyitják vagy zárják a radiátor szelepeit, így elkerülhető a túlfűtés, vagy az, hogy a szobák túl hidegek legyenek.
Ne tegyük fűtőtest, nyílászárók, hőt kibocsátó készülékek közelébe. Ha például a bejárati ajtó mellé tesszük, hidegnek érzékeli a levegőt és feleslegesen bekapcsol, míg a fűtőtest fölé téve akkor sem kapcsol be, ha hideg van. Az okos megoldások azonban ezeket a hirtelen hőmérséklet változásokat is képesek automatikusan kezelni.
Ne toljunk semmit a fűtőtest elé, ne takarjuk el függönnyel és ne rakjunk rá száradó ruhát. A környékét hagyjuk szabadon. Így a meleg könnyebben áramlik a szobában, a termosztát ritkábban kapcsol be és javul a hőérzetünk is.
A termosztát addig működteti a fűtőrendszert, amíg a helyiség el nem éri a beállított hőmérsékletet. Azonban a már felmelegedett radiátorok tovább sugározzák a hőt, amíg le nem hűlnek. Így érdemes lehet ezt figyelembe venni a kívánt hőmérséklet beállításakor, hogy a lakás ne melegedjen túl, ami energiapazarláshoz vezet.
Ha hosszabb időre elutazunk, a fűtést nem érdemes teljesen kikapcsolni, helyette állítsuk takarékos üzemmódra, hogy minimális teljesítménnyel működjön. Ebben az időszakban elegendő a lakásnak a 15-16 °C, de célszerű úgy beállítani, hogy felmelegítsen, mire hazaérünk.
Van kiút a csapdából?
Anna és Feri, húsz éve bukdácsolnak egymás mellett. Pedig szeretnének változtatni, mégis mindig ugyanott, ugyanabban a mókuskerékben találják magukat. Vajon van-e kiút ebből az életcsapdából, vagy meg kell elégedniük „a párhuzamosok a végtelenben találkoznak” matematikai illúziójával?
Vályi-Nagy Erika: Párhuzamosok a végtelenben
4999 Ft- Scolar Kiadó