Rájöttek a tudósok: ez a hosszú élet titka valójában!
Nyugalom a hosszú élet ritka. Ezért aztán az emberiség már oly’ régóta, ám annál kitartóbban kutatja, hogy mi is lehet az öröklét, vagy legalábbis a hosszú élet titka. Most megint közelebb kerültünk a megoldáshoz.
Kevés olyan ember van, aki ne szeretné minél hosszabb ideig kiélvezni a földi lét örömeit. Ugyanakkor a hosszú élet titka még mindig nem tartozik az emberiség által feltárt és kiaknázott ismeretek közé. Legalábbis nem maradéktalanul, mert a kutatók már régóta dolgoznak a megfejtésen. Ehhez kerültek most közelebb az Oxfordi Egyetem és a Massachusetts General Hospital tudósai. A Bloomberg hírügynökség beszámolója szerint ugyanis egy friss vizsgálatuk rámutatott, hogy egyes tényezők jelentősen nagyobb mértékben befolyásolják az emberi élettartamot, mint a genetika!
Kutatásuk eredményeit a Nature Medicine folyóiratban tették közzé szakemberek. A tanulmányból pedig azt a végső következtetést vonták le, hogy az olyan külső hatások, mint például a testmozgás vagy a dohányzás, nagyságrendekkel jobban befolyásolják a várható élettartamot, illetve a korai elhalálozás kockázatát, mint a genetikai örökség.
Így vált láthatóbbá a hosszú élet titka
A nagyszabású kutatási munka részeként a tudósok mintegy félmillió ember orvosi és genetikai információit vizsgálták meg tüzetesen, amelyeket a UK Biobank adatbázisában tároltak el korábban. Az eredmények megdöbbentőek, miután kiderült:
a genetika nemhogy alulmaradt a környezeti és életmódbeli faktorokkal szemben, de bebizonyosodott, hogy ezek a szakemberek által csak expozíciónak nevezett külső tényezők közel tízszer nagyobb valószínűséggel eredményeznek korai halálozást, mint a genetikai kockázati tényezők!
A vizsgálatok emellett rávilágítottak arra is, hogy arra is, hogy szélesebb társadalmi körben a környezeti hatások igencsak jelentősen befolyásolják a különböző betegségek kialakulásának esélyét.
Új távlatokat nyithat a felfedezés
A hosszú élet titka után kutató szakemberek mostani eredménye azért is számít mérföldkőnek, mert egyre több országot érintő problémát jelent az öregedő társadalom, illetve ebből adódóan a egészségügyi kiadások növekedése.
Minket, orvosokat is meglepett, hogy ennyire sokat számít a környezet egy ember várható élettartamát tekintve. Persze azzal a legtöbb ember maga is tisztában van, hogy ez releváns tényező arra vonatkozólag, hogy milyen hosszú életet élhet, de ennyire szembetűnő különbségre mi, szakemberek sem számítottunk
– mondta a kutatás tapasztalatait összegezve Austin Argentieri, a Massachusetts General Hospital munkatársa.
A hosszabb élettartammal összefüggő tényezők között számos olyan szerepel, ami a jólét és a társadalmi státusz mutatója is egyben. Ilyenek például
- az iskolai végzettség,
- a rendszeres testmozgás és
- a háztartás jövedelme is, amelyben él az ember.
A tanulmány bizonyos gyermekkori tényezőket is összefüggésbe hozott a felnőttkori öregedés sejtszintű jeleivel. Ilyen például az anya dohányzása a gyermek születése körüli időszakban, vagy ha valaki 10 éves korban kövérebb volt az átlagnál.
További érdekesség, hogy az eredmények szerint a 10 éves korban mért alacsony testmagasság alacsonyabb halálozási kockázattal járt együtt. Vagyis a kutatók munkájának köszönhetően megdőlt egy nagyon régi tévhit a hosszú élet titka kapcsán és kiderült: nem vagyunk a génjeink foglyai!
