Már az anyaméhben eldőlhet, milyen ételeket szeretünk

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az anyaméhben ért hatások meghatározzák és befolyásolják az életünket, de talán nem is gondolnánk, hogy ez az időszak abban is döntő lehet, hogy milyen ételeket részesítünk majd előnyben gyermek- és felnőtt korunkban. Az anya által elfogyasztott fogások ízei és illatai ugyanis már a magzatvízen keresztül eljutnak a babához, akinek az ízérzékelése a születés előtt elkezd kialakulni - írja a Fanny Magazin.

Mosoly vagy fintorgás?

Az egyesült királyságbeli Durham Egyetem szakemberei 2022-es tanulmányukban számoltak be arról a kutatásról, amiben 100, terhessége 32–36. hetében járó nőt és növekvő magzatukat figyelték meg. A vizsgálatok során a kutatók arra keresték a választ, hogy a kicsik arckifejezése miként változik az anya által elfogyasztott ételek hatására. Az időpont nem véletlen, ebben a korban ugyanis a babák már képesek reagálni a különféle ételekre, azaz mosolyognak vagy éppen a szemöldöküket ráncolják attól függően, hogy édesanyjuk mit evett. A tesztben résztvevő kismamák kétféle ízű kapszulát kaptak: az egyik csoport sárgarépát, a másik kelkáposztát tartalmazót vett be. Körülbelül 20 perccel ezután, amikor az ízmolekulák elérték a magzat vékonybelét és a magzatvízbe is bejutottak, a kutatók 4D ultrahangos eljárással figyelték az arckifejezéseket. A sárgarépás kapszulát lenyelő anyák gyermekei gyakrabban mutattak mosolyszerű mimikát, melyet a szakemberek a kellemes ízre adott pozitív reakciónak tulajdonítottak. A kelkáposztás csoport babái viszont grimaszszerű arckifejezéseket produkáltak, mintha kellemetlennek találnák az ízt.

Rendhagyó kísérletnek számít

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a magzatok már az anyaméhben képesek megkülönböztetni az édesebb és kesernyésebb ízeket, erre pedig arckifejezéssel is reagálnak. A durhami kutatás azért is egyedülálló, mert ez volt az első, amely közvetlen bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a magzatok képesek ízeket érzékelni, és erre választ is adni. Korábban csak az anyaméhen kívül vizsgáltak ilyen reakciókat. A kutatók szerint ennek a felfedezésnek hosszú távú hatásai lehetnek, az eredmény arra enged következtetni, hogy már a születés előtti tapasztalatok befolyásolják a gyermekek későbbi étkezési szokásait. A kismamák étrendje ilyen módon segíthet a babák ízlésének formálásában, és akár abban is, hogy a gyerekek nyitottabbak legyenek az egészséges életvitelre.

Fejlődési sajátosság áll mögötte

A tudomány már régóta tudja: a baba ízlelése és szagok iránti érzékenysége már a méhen belül elkezd fejlődni és formálódni, így a megszokottak később ismerősek lehetnek számára. A magzatokban az ízlelőbimbók a terhesség 8. hetében jelennek meg, a 14. hét környékén pedig már képesek érzékelni az ízmolekulákat a magzatvízben. Mivel az anya által elfogyasztott ételek ízei és illatai bejutnak ebbe a folyadékba, a baba már ekkor megtapasztalhatja azokat. A szaglás fejlődése szintén fontos szerepet játszik a folyamatban. A 24. hét körül az orrlyukak megnyílnak, a magzatvíz beáramlik az orrjáratokba, lehetővé téve a magzat számára, hogy érzékelje a folyadékban oldott illékony molekulákat, vagyis a szagokat. Ez a képesség a harmadik trimeszterben tovább finomodik, ezért lehetséges, hogy a baba már születése előtt hozzászokik bizonyos ízekhez és illatokhoz.

Ezért fontos az anya étrendje

Az anya táplálkozása tehát hatással van a magzatvíz ízére. Ha például az anya sok fokhagymát, sárgarépát vagy vaníliát eszik, a baba is „megkóstolja” ezeket az ízeket, így születésük után is könnyebben elfogadják ezeket az ételeket. Egyebek mellett ezért is annyira lényeges, hogy a kismama sokféle egészséges ételt fogyasszon a terhesség alatt, hiszen ez segíthet abban, hogy a gyermek a születése után is nyitott legyen például a zöldségek ízére. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a teljes ízlésvilágunk kizárólag ebben a korban alakul ki. A későbbi étkezési szokásokban a családi környezet és a kultúra is nagy szerepet játszik.

Van, amivel érdemes vigyázni

A tudományos eredményekből következtethetünk arra, hogy ha egy várandós anya cukorban vagy szénhidrátban gazdag, illetve zsíros étrendet követ, az is hatással lehet a magzat fejlődésére, illetve akár a gyermek későbbi egészségi állapotára. A kutatások szerint a magzati korban kapott tápanyagok hosszú távon befolyásolhatják az ízpreferenciákat és az anyagcserét. A kiegyensúlyozatlan és szélsőséges étkezés már a terhesség alatt növelheti a későbbi elhízás, cukorbetegség, valamint szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Az anya íztapasztalatai befolyásolják a gyermek étkezési preferenciáit, így az egészségtelen ételekhez szoktatott magzat nagyobb valószínűséggel fogja ezeket keresni.