Babonák és érdekes szokások. Miért ünnepeljük a virágvasárnapot?
Mi is az a virágvasárnap és miért esik a virágvasárnap 2025-ben épp április 13-ra? Nos, a virágvasárnap egyike a keresztény ünnepeknek, egész konkrétan a húsvéti ünnepkörhöz tartozik. Virágvasárnapnak a húsvét előtti vasárnapot nevezzük, ami ezáltal ugyanúgy mozgóünnep, mely legkorábban március 15-re, legkésőbb április 18-ra eshet, azaz idén viszonylag későn van. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe a kereszthalála előtti vasárnapon. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.
A virágvasárnap neve eredetileg pálmavasárnap volt. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az evangéliumok szerint Jézus jeruzsálemi bevonulásakor ruhákat, gallyakat, illetve János evangéliuma szerint pálmaágakat terítettek elé. Ez utóbbi a diadal és a győzelem jelképe volt már akkor is. Mivel azonban Európában ez a növény nem épp jellemző, így más ágakkal helyettesítették. Ennek köszönhető, hogy az elnevezés is változott. Magyarországon jellemzően a barka kapcsolódik a virágvasárnaphoz, ami ráadásul a tél után elsőként virágzó növény, így a megújulást, az újrakezdést is szimbolizálja.
Sokan egyébként a néphagyományok szerint ekkorra időzítették a tavaszi nagytakarítást, így készítve fel az otthonukat az ünnepre. Az ekkor esedékes kiszehajtás szokása szerint pedig fiatal lányok rongyokból és szalmából készítettek bábut, amivel körbejárták a falut, majd elégették vagy vízbe dobták. Ez egyrészt rontásűző funkciót töltött be, másrészt házassági jóslásként is működött.