<p>Mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem – szól a régi mondás, s tény, hogy a boltok polcain sorakozó vagy a reklámokban, filmekben felvillanó édességek csábítására igen nehéz nemet mondani. </p>
Forrás: Thinkstock
Ennél is durvább, amikor szinte ok nélkül tör az emberre a vágy drazsé, süti, egész tábla mogyorós tejcsoki, gumicukor vagy éppen tejkaramella fantáziaképében, amelyet – jól megszokott módon – csakis az azonnali ízélmény megélése csillapíthat. Szakítson a megszokással, és találjon a személyéhez illő megoldást a Bors által kínált lehetőségek közül, amelyekkel legyőzhető a cukor iránti sóvárgás!
Elterelő hadművelet
Elborítja az agyát a nasi utáni vágy? Nosza, ragadjon okostelefont, és játsszon egy ön által kedvelt, remek logikai játékot! Az összpontosítást igénylő kihívás egyszerre élmény és gondolatelterelő, hiszen amíg a megoldásra koncentrál, addig sem kattog az agya az édes bűnözésen.
Fussa le a vágyat!
A sport, a mozgás olyan vegyi anyagokat termel, illetve szabadít fel az ember szervezetében, amelyek tompítják a csokoládé iránti sóvárgást. A University of Exeter kutatása szerint 15 percnyi kocogás felére csökkenti a csoki utáni vágyat.
Vésztartalék nélkül
Van, akinek csak az segít, ha tudatosan nem tart otthon édességet. Amihez nem fér hozzá, az nem hozhatja kísértésbe, így, ha az éjszaka közepén tör is rá a nassolhatnék, akkor sem lopózik majd ki a hűtőhöz, hanem kénytelen-kelletlen beletörődik a helyzetbe.
Napok kérdése
A szakemberek szerint két-három napig is szenvedhet az, aki megvonja magától a cukrot. Ám 72 órát követően csökken a nasi iránti sóvárgás, sőt a hosszabb édességstopot követően meglepő megtapasztalás, hogy az addig finomnak vélt csemegéket túl édesnek találja.
Filmek és falatok
Egy nagy tál cukorbevonatú csokis-mogyorós drazsé, és kezdődhet is az otthoni közös filmnézés? Az effajta kétszeres kényeztetéssel az a baj, hogy az ember ilyenkor kontroll nélkül az elégségesnél jóval többet falatozik, s észrevétlenül hozzá is szokik a párosításhoz. Idővel pedig el sem tudja képzelni, hogy nasi nélkül üljön le a tévé elé. Filmnézés közben ugyanis azonnal hiányozni kezd a rendszeres tálba nyúlás és rágcsálás. A szakemberek azt tanácsolják, főzzön meg egy tál borsót, és szemenként csemegézzen belőle, így nemcsak a felesleges cukorbevitelnek veheti elejét, de a megszokott rágcsálós-filmnézős szertartás mozdulatai is megmaradnak.
Főétkezés helyett
Könnyebb befalni egy tábla csokit, mintsem nekiállni ebédet készíteni, még ha a leggyorsabb receptet is választja az ember. Ráadásul egyszerre csillapítható az étvágy és a nasi utáni vágy. A baj csak az, hogy éhesen a cukros finomságokból is sokkal többre van szüksége a szervezetnek, a hirtelen megemelkedett vércukorszint gyors visszaesése pedig hamarosan újabb éhségérzetet eredményez. Ha arra még egy édességlavina a válasz, máris ördögi körbe került… Szóval mindenképpen jobb, ha az éhséget egészséges étellel csillapítja, ami sok esetben a nassolás utáni vágyat is megszünteti.
Kevesebb is elég
Három krémest is képes lenne bevágni úgy, hogy meg se kottyanna? Ne tegye! Ha semmi sem segít, akkor adjon magának a fél cukrászda helyett egy kocka csokit, ami azonnal csökkenti a cukor iránti vágyat. A másik módszer, ha egy kockányi csokiöntettel vagy egy kiskanálnyi juharsziruppal megbolondít egy gyümölcsöt, ami így nagyobb édességadagnak tűnhet. A mennyiség helyett élvezze a minőséget, és értékelje, hogy egy apró lépéssel közelebb került a mérhetetlen édességvágyról való lemondáshoz.
Mi lesz ebből?
Kipróbált már valaha is bármilyen fogyókúrát? Akkor bizonyára tudja: a pluszkilókkal az a baj, hogy sokkal könnyebb felszedni azokat, mint megszabadulni tőlük. Sokaknál komoly fékezőerőt jelent, ha belegondolnak, milyen következményekkel járhat, ha engednek a nasik csábításának…
Segít a képzelet
Akadnak, akik nyitottak és komoly képzelőerővel rendelkeznek. Náluk működhet az az egyszerű módszer, hogy az édességlakmározást csak fejben élik meg. Minden egyes falatot elképzelnek, szinte érzik a csoki illatát, látják a tarka drazsék színét, ujjuk végén a tortakrémet, azt, milyen érzés beleharapni a finomságba, hogy terül szét az édes íz a szájban… Átélik az élményt anélkül, hogy valóban torkoskodnának.
Mi lehet a háttérben?
Belegondolt már, hogy vajon miért tör önre olykor egész váratlanul a nassolási vágy? Stresszoldásból? Önjutalmazásból? Unalomból? A boldogság érzéséért? Ha felismeri az okot, könnyen találhat más megoldást annak kezelésére a nem egy esetben bűntudatot kiváltó édességmajszolás helyett.
