Az ember szíve megszakad, amikor arról értesül, hogy egy hat hónapos csecsemőt kidobtak a negyedik emeletről. Hát hová jutott ez a világ?
Felnőttek vitájának egy csöppség válik halálos áldozatává! Egy kis ember, akinek az összes „bűne” az volt, hogy mosolyával örömet okozott. Aztán egyszer csak megjelent az apja, és gyermekét, mint egy fadarabot a mélységbe dobta. Az anya kétségbeesve kiabálta a rendőröknek: miért engedték ki, még nem volt jól!
A fiatal anyuka kiáltása ott cseng az emberek fülében. Már megint azok a rohadt zsaruk, már megint ők a hibásak!
De bármekkora is a fájdalom, a rendőröknek ehhez semmi közük nem volt. György cellaajtaját nem a rendőrök nyitották ki. A zsaruk zaklatás miatt őrizetbe vették a férfit, és még az ügyész is egyetértett velük. A bíróság el is rendelte az előzetesét. György megkapta, amit ilyenkor, az első körben adni lehet, a harminc napot. Aztán valami rejtélyes ok miatt – le sem telt a határidő – György kisétált. Talán mert a bíró úgy gondolta, nem áll fenn a bűnismétlés, ez esetben a zaklatás veszélye. Igaza volt, bíró úr, ami most történt, az nem zaklatás volt, hanem gyilkosság.
