Tudom, hogy sokan – miután elolvasták a róluk szóló cikket – csóválják a fejüket: miért teregeti ki perét, cívódásait, egyáltalán, magánéletét Pécsi Ildikó és Pártos Csilla? Miért vájkál ebben a bulvár?
Miért is? Miért írjuk, hogy mit érdemes főzni? Hogy mit mondott egy párt frakcióvezetője? Egyszerű a válasz: mert ezek fontos dolgok. Fontos a táplálkozás, fontos a politika.
És nem volna fontos a magán- és családi élet, annak viszonyai, viszályai is? Az érzelmek? A lélek? Szerintem azok is fontosak.
Pécsi Ildikó és Pártos Csilla egy ország ismert emberei. Magánéletükre sokkal többen figyelnek, s akarva vagy éppen akaratlanul követik, példának is tekintik őket. És igenis, sokan vesznek most leckét az esetükből, a saját magán-, családi és érzelmi életükre.
Egy újságíró azt vallja: a nyilvánosság gyógyít. Pécsi Ildikó és Pártos Csilla azzal, hogy a Bors hasábjain vállalja a nyilvánosságot, hogy figyelhetjük, hogyan zajlik egy ilyen, kétségtelenül nem kellemes eset, bármilyen különösen is hangozzék, de sokaknak szolgál tanulsággal.
Részemről ezért elismerés illeti a színésznőt és Csillát.
