Augusztus 1-jétől tilos a kutyák fülének alakítása, a farokkurtítást is csak hétnapos korig lehet elvégezni. Nyolchetes korukig nem lehet a cicákat, a kutyákat és a görényeket az anyjuktól elválasztani.
Jobb dolguk lesz az állatoknak, mint az embereknek, ha mindenki betartja az állattartási szabályok frissen hatályba lépett módosításait. Ezek alapján ugyanis például a kistestű kutyának tíz, a nagytestűnek húsz négyzetméteres területet kell biztosítani.
A Hosszúhetényben élő Schobert Istvánnak 15 ezer forintos büntetésébe kerülhet, hogy keverék házőrzőjét kétméteres láncon tartja. Az új előírás szerint ugyanis nem köthető ki a kiskutya négy, a közepes testű hat, a nagytestű nyolc méternél rövidebb láncon, pórázon. – Nem értem, miért kéne hosszabb lánc – méltatlankodik Schobert. – Inni, árnyékba menni tud. Ha elengedném, akkor elfutna, az ő érdekében kötöm meg.
Petkó Csaba kinológus – kutyák élettanával, tenyésztésével foglalkozó szakember – viszont azt nem érti, egyáltalán miért engedik láncon tartani a kutyát. – Most, hogy szabályozták a lánc hosszát, sokan úgy gondolhatják, hogy rendben van, ha a kutyát megkötik. Én ellenzem ezt a tartási módot, ez teszi agresszívvé, lelki sérültté az ebet – fogalmaz Petkó. Azért viszont még lobbizni is hajlandó, hogy le lehessen vágni az állat fülét és farkát, ha az a fajtajelleghez hozzátartozik. – A fülvágást általában narkózisban végzik a szakemberek – érvel Petkó.
– Mivel a kutyáknál hétnapos korukig nem alakul ki fájdalomérzet, a farokvágásra vonatkozó rendelet jó, ám hozzáteszem, hogy a gondos tenyésztők a születést követő 24–48 órában elvégzik az adott fajtáknál a farokkurtítást. Dr. Horváth Dávid állatorvos szerint viszont fölösleges levagdosni a kutyák testrészeit. – 15–20 éven belül azoknál a fajtáknál is megszokott lesz a különféle versenyeken a természetes fül és farok, amelyeknél ma még különféle alakításokat végeznek – vélekedik. – Az viszont nagyon fontos, hogy rászorítsák a gazdákat a veszettség elleni védőoltás beadására.
A jogszabályváltozás egyik lényeges pontja, hogy a négy hónaposnál idősebb kutyákat még az idén kötelezően el kell látni chippel – ezért legfeljebb 3500 forintot kérhet el az állatorvos. Ez alapján számon lehet majd tartani, milyen oltásokat kapott az állat, és ha elvész vagy elhagyják, akkor is visszakereshető a gazdája. Egy állatorvos tapasztalatai szerint van olyan falu, ahol az ebek nyolcvan százaléka nincs beoltva.
Vitát váltott ki az is, hogy a törvénymódosítás szerint nyolchetes korukig nem választhatók el a kölyökállatok az anyjuktól. – Tizenöt éve vagyok a szakmában és mondhatom, hogy ez okozza a legkevesebb gondot – vélekedik dr. Horváth Dávid. Petkó Csaba szerint a kutya- és macskakölykök korábban is elválaszthatóak.
– Általában hathetes korban választják el a kiskutyákat, sőt a macskákat is. Igaz viszont, hogy a fertőzés veszélye csökken valamelyest, ha tovább hagyják az anyjuknál a kicsiket – mondja a szakember.
Az a rendelet már korábban életbe lépett, hogy gömbakvá-riumban halat, kör alakú kalitkában pedig gerinces állatot tilos tartani. Körbenéztünk több állatkereskedésben, és nem is egy ilyen tárolóeszközt láttunk. Igaz, az egyik belvárosi üzletben kis cédula is virított a kalitkán: gerinces állat nem, csak csiga vagy lepke tartható benne. – Sokan keresik a gömb alakú akváriumot és kör kalitkát. Mi mindenkit figyelmeztetünk, de hogy aztán mit tartanak bennük, nem tudhatjuk – mondja Pongor Virág üzletvezető.
Az állatvédők szerint a törvény annyit ér, amennyit sikerül betartatni belőle. – Én örülök a szigorításnak – mondja Szabó Attila, a kecskeméti Menhely az Állatokért Alapítvány állatvédelmi őrszolgálatának vezetője. – Sajnos naponta látunk rövid láncra kötött, 1–2 négyzetméternyi helyre bezárt, éheztetett, víz nélkül tartott kutyákat. Iszonyatos, hogy egyre több helyen van fémhordó mellé kötve az állat. A tűző nap felhevíti a hordót, és ebben kellene laknia az ebnek. Jó lenne, ha a szigorúbb büntetések visszatartó erejűek lennének.
Nőtt a bírság
Az állatvédelmi bírság alapösszege ötezer forintról tizenötezerre nőtt, sőt többszöri jogsértés esetén akár több százezer forint is lehet. Ha valaki kitesz, elhagy egy állatot, akár százötvenezerre is büntethető. Már ha be tudják bizonyítani, ki volt az.
