Egy sziget a szerb „tengerben”: Székelykeve. A világ legdélebbi magyarlakta települése. Idén százharminc éve, hogy a Bukovinából délvidékre telepített székelyek falva felépült.
Öt bukovinai településről, Andrásfalvából, Fogadjistenből, Istensegítsből, Hadikfalvából és Józseffalvából határőrzés okán telepítette I. Ferenc József magyar király az első székelyeket a Szendrő várával éppen szemben levő dunai ártérre.
A derék góbék a határt ugyan őrizték volna, ám ahhoz fegyvert nem kaptak. Így váltak hát az őshazában favágásból megélők zömében szorgos földművesekké, s maradtak meg magyarnak annak ellenére is, hogy a vidék hetven kilométeres körzetben szerb. A hatvanas évekig közel ötezren lakták, de a napjainkban már csak kétezerötszáz lakosú települést a mai Szerbiában évről évre a legszebb faluvá választják.
Utcái aszfaltozottak, az útmenték pázsittal benőttek, élősövények díszítik, gémeskutak őrzik a Duna árterében egykor virágzó állattenyésztés emlékét, székelykapu jelzi a helybéliek származását. Nyolcvan éve épült, takaros templomának tornya hirdeti kilométerekre az ott élők hitét és vallását.
„Senki sem tudja, miért, de annyi biztos: amíg egy ember is élni fog itt, az magyar marad” – mondogatta anno Nagy Bálint, a falu legendás hírű kántortanítója.
Ennek ellenére Magyarországon nagyon sokáig mit sem tudtak Székelykevéről. Hat-hét éve, hogy egy budapesti utazási iroda megszervezte az első utat a faluba.
Látnivaló van bőven: Szendrő ősi várától egészen Galambócig, sőt a román határ előtt vadvízzé váló Duna Gyerdáp-szorosáig. Mindezen túl, a falutól alig órányira van Európa egyetlen sivatagja, a deliblátói homokpuszta, ellenkező irányban pedig Belgrád, a szerb főváros.
Köszönhetően a magyarországi látogatóknak, a településen az utóbbi években virágzik a falusi turizmus, amelynek bukét ad a helybéliek vendégszeretettel párosuló hihetetlen kedvessége, őszintesége és közvetlensége.
Csirkemártás ebédre
A Székelykevére látogató a faluban ne keressen szállodát, hisz nincs. Magánszállásból viszont nagy a választék, s azzal együtt – óhaj szerint – házikonyha is rendelkezésre áll. Aki azt választja, nem csalatkozik, és egészen biztos, hogy megkóstolhatja a helyiek kedvencét és „különlegességét”, a csirkemártást máléval. A paprikás csirke sűrített székelykevei változata mennyei csemege.
Elfogy a falu
A falu népességének fogyása sajnos évtizedek óta tart: 1956-ban még 884 tanulója volt az iskolának, tavaly már csak 154. Két nagy kivándorlási hullám sújtotta: először a hetvenes években, amikor Tito megengedte a kivándorlást Nyugatra, majd pedig a kilencvenes években, amikor a behívók elől menekültek el a fiatal férfiak. A megmaradás még nincs veszélyben, de aggasztó a helyzet.
