Az utóbbi időben városi legendaként terjed a hír: több évtizedes „tűzszünet” után ismét ellepték a patkányok Budapest csatornáit és kertvárosi részeit. A Bors kiderítette, mi a helyzet, s hogy a finnyás városlakóknak milyen körzeteket tanácsos kerülniük.
A világ első és egyben leghíresebb patkányirtó boltjával Párizs dicsekedhet. Az 1872-ben alapított Aurouze kártevőirtó üzlet igazi turistanevezetesség is, tekintve, hogy hátborzongató kirakatában 1925 óta tucatnyi döglött patkány lóg: fejüket a hagyományos, lecsapódó csapda roppantotta össze. „Soha nem fogjuk kivenni őket” – jelentette ki Cecile
Aurouze, az alapító ükunokája, az üzlet mai irányítója. És hogy mekkora igény van a munkájukra, jól jelzi a mérleg: tavaly másfél millió eurós (csaknem 500 millió forintos) forgalmat bonyolított a cég.
Gócpont a kínai piac
Nos, hasonló – kétes értékű – látványossággal idehaza ugyan nem dicsekedhetünk, patkányügyben azonban joggal lehetünk büszkék, ugyanis a mentesítést tekintve Budapest immár negyven éve világelső. Minél délebbre haladunk, annál veszélyeztetettebb egy ország, és akad olyan metropolisza a világnak, ahol egy lakosra több vándorpatkány is jut – mindeközben a mi fővárosunkban ezer lakosra jut egy ilyen rágcsáló.
Az utóbbi időben mégis elterjedt a híre, hogy szennyezetté vált a főváros. Lapunk több irtással foglalkozó szakembert is megkeresett, akik valamennyien megerősítették: az 1972-es, világviszonylatban egyedülálló irtásnak, valamint az azóta is fennálló ellenőrzésnek és állapotfenntartásnak köszönhetően legfeljebb egyedi esetekről lehet szó.
Budapesten a kőbányai kínai piac, a csepeli szabadkikötő környéke, a Soroksári út mára elhagyatottá vált gyártelepei, valamint a nagy kamionlerakodó helyek és a pályaudvarok jelenthetnek gócpontot, de a rendszeres irtás itt is megelőzi vagy azonnal megszünteti a bajt – mondta lapunknak
dr. Bajomi Dániel, a főváros patkánymentesítéséért felelős Bábolna Bio Kft. igazgatója.
Vándorló rágcsálók
Ahogyan a világ számos nagyvárosában, így Budapesten is a vándorpatkányok jelentik a legfőbb veszélyforrást. Ezek az állatok 30-40 fős, jól szervezett nagycsaládokban élnek, és a nevükből adódóan akár napi több száz métert is képesek bejárni táplálékért. A kolóniákat egy domináns hím irányítja, a fiatalabb patkányok előkóstolóként szimatolják körbe a környéket.
Éppen ezért fontos, hogy a patkányirtó szerek ne azonnal, hanem csak több nap elteltével hassanak, így az amúgy meglepően intelligens állatok nem érzik meg az összefüggést az elhullás és a „lakoma” között.
Amint azt Bajomi Dánieltől megtudtuk, a csalikat csakis speciális szerkezetben szabad kihelyezni, hiszen a kutyákra, macskákra, vidéken pedig a sertésekre is veszélyt jelenthetnek a szerek. Tehát aki patkányt észlel, azonnal hívja a szakembereket!
