<p>Egyre kevesebb fiatalt vonz a katolikus papi pálya. Ez a tendencia nemcsak hazánkra, hanem egész Európára is vonatkozik. </p>
Forrás: Cser Dániel
– Ahogy Európa más országaiban, úgy nálunk is csökken a házasságok és a születések száma – mondta a Borsnak Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközpont igazgatója.
– Azok a szülők, akiknek csak egy gyermekük van, nem szívesen ösztökélik erre a pályára. Az egy életre szóló vallási elkötelezettséget nem érzik olyan fontosnak, hogy ebbe az irányba tereljék őt. Bizonytalannak érzik a pályát, és még unoka sem jön. Ismert dolog, hogy a korábbi évszázadokban Európából rajzottak ki a katolikus papok a világ minden részébe, s terjesztették a keresztény hitet. Napjainkra ez a tendencia megfordult. Ázsiából, Amerikából és Afrikából is jönnek Európába szerzetesek. Hazánkba Guineából és a Fülöp-szigetekről is érkeztek már papok – mondta az igazgató.
Veress Zoltán, aki fiatalon a rockerek életét élte, mégis a katolikus papi hivatást választotta. Vidéken él, közelről látja és éli meg a szemléletváltást.
– Annak, hogy egyre kevesebben vagyunk, nem anyagi okai vannak. A papi fizetésből nem fényűzően, de normálisan meg lehet élni – mondja Veress. – Az okokat másban látom. A világi szemlélet terjedésével csökken a hívek, a templomba járók és a templomok száma is. Azokban a családokban, ahol nincs meg a kötődés a valláshoz, a gyerek is így nő fel. Márpedig a semmiből nehezen szólít meg valakit az Isten. A papi hivatás erkölcsi elvárásokkal is jár. Bár az internetnek rengeteg előnye van, de agymosással is jár. Felborulnak az értékek. A médiában látottak is elgondolkodtatják a fiatalokat. Miért éljek én erkölcsösen, ha mások nem? – kérdezik. Ötven évvel ezelőtt ebben a körzetben hét pap volt, most egyedül vagyok. Huszonegy település tartozik hozzám, de kétezer lakosból legfeljebb tizenöt-húsz jár templomba, ők is főleg az idősebbek közül kerülnek ki.
Az utánpótlás ebből a körből már nemigen várható – magyarázta a plébános.