<p>Magyarország egyik legelképesztőbb viadalát rendezték Debrecenben: 18 csapat mérkőzött meg az ország első sírásó versenyén.</p>
Forrás: Kecskeméti Zoltán
Kérünk mindenkit a szakmához méltó viselkedésre! – intette szigorúan Jurácsik Zoltán szervező Magyarország első sírásóversenyének résztvevőit. Azonban erre nem volt szükség: az előtte felsorakozó 18 temetkezési vállalat dolgozói a ragyogó napsütésben a sportolók csendes elszántságával sorakoztak fel a kijelölt pálya előtt. Bár sokan megmosolyogják a meghökkentő versenyt, a résztvevők mindegyike komolyan vette.
– Mikor megtudtuk, hogy itthon is végre megrendezik, azonnal tudtam, hogy jövünk – meséli a Borsnak a kisvárdai Omega Temetkezés vezetője, Paróczai László. – Készültünk rá, minden temetésünknél mértük az időnket stopperrel. A szépség nálunk fontos, ezért a kinézetre és a díszítésre is figyelünk, ez a szakmánkban elengedhetetlen – szögezte le elszántan a férfi.
– Vigyázz, kész, rajt! – kiáltotta el magát Puskás Béla elnök. A többtucatnyi sírásó egy emberként esett neki a gödröknek. Perceken belül látszott: a viccesnek tűnő verseny elképesztően embert próbáló, félóra múlva már a versenyzők tarkóján csorgott az izzadtság. A temetkezési vállalkozók és családtagok kiabálva biztatták szeretteiket, munkatársaikat, ugyanis az idő fontos szempont a végeredménynél. Negyven perc alatt ki kell ásniuk a sírhelyet a gyökeres, gödrös földből. A méreteket szigorú zsűri ellenôrizte, azonban az erôpróbának még nem volt vége, rövid szünet után az elcsigázott, kimerülésig dolgozó ásóknak be is kellett temetni a gödröt.
Kritériumok
A versenyt szigorú szabályok szerint mérlegelik. A legfontosabb az idő és a sírhelyméret, a gödörnek ugyanis 80x200 centinek kell lennie, és 160 centi mélynek. A gödröt egy kerettel ellenőrzik. Nézik a kidobott föld sírgödör melletti elhelyezkedését, a sírgödör betemetését és a hant formáját és küllemét is. A bakancs és a sisak kötelező, de a heveder nem.
– Gyerünk, jól csinálod, ügyes vagy, apa! – kiáltotta egy apró kisfiú, biciklije mellől édesapjának, aki utolsó erejével a gyermekre mosolygott. Paróczi László hangosan biztatta embereit.
– Ne adjátok fel, tudom, hogy fáradtok, de csak egymást nézzétek, nyerni fogtok, ez hajtson titeket! – kiáltotta a férfi. Többen felordítottak az erőlködéstől, a főnökök vízzel locsolták kollégáikat. Félóra után lihegve, a végkimerülés határán, de szálegyenesen, tiszta ruhába öltözve álltak az emberek a betemetett, hantnak elkészített sír tövénél.
– Erre születni kell! – jelentette ki a fiatal testvérpár, Hajzer Gábor és testvére, Krisztián a törökbálinti Rexből. – A humor mehet a magánéletben, de a munkánkat a legkomolyabban vesszük. Szeretjük és tiszteljük ezt a hivatást – mondták.
A szervezők elárulták, hogy nagyon szoros és tanulságos verseny volt, de a megmérettetést végül a A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.-től Rácz János és Tóth László nyerte, ők mehetnek a trencsényi nemzetközi V4-es bajnokságra, de a további nyolc helyezettet is díjazták.
