1825 nap – nagyjából ennyi idő után simogathatta meg Kránitz Ferenc elveszett kutyáját. A megható találkozást soha nem felejti el a pékséget üzemeltető, mosonmagyaróvári férfi.
Boldogságot hozott Kránitzéknak egy, a Borsban megjelent fotó. Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a Mosonmagyaróváron pékséget működtető család feje látta meg lapunkban öt éve eltűnt kutyájuk fotóját a gazdira váró, méreginjekció fenyegette ebek között.
Kránitz Ferenc hitetlenkedve mutatta meg feleségének az újságot, melyben kedvencük Det néven szerepelt. Ám kétségük sem volt afelől, hogy szeretett kutyájukra bukkantak, melyet otthonuktól több mint háromszáz kilométerre, Ózdon fogtak be.
A nagy találkozásra már a következő napon sor került, ugyanis csaknem házhoz szállították Csöpit.
– Nem messze Mosonmagyaróvártól, egy bevásárlóközpont parkolójában találkoztunk az állatvédőkkel, akik voltak olyan kedvesek, hogy egy ketrecben elhozták nekünk Csöpit. A nagy találkozás bizony még az én szívemet is megdobogtatta. Amikor meglátott, felcsillant a szeme és talán az enyém is. Bár először picit tartózkodó volt, kétség sem férhet hozzá, hogy azonnal megismert – mondja a családfő, aki rendkívül hálás a Borsnak és természetesen az állatvédőknek, hogy ilyen hosszú idő után visszakerülhetett hozzájuk a kutya.
– Ha beszélni tudna, bizonyára nagyon sok érdekes sztorit mesélne erről az öt esztendőről. Először baromfis konzervet kapott, majd almát adtunk neki desszertként. Olyan jó látni, hogy otthon érzi magát, hiába hagyjuk nyitva a kaput, eszében sincs kimenni. Most már nagyon vigyázunk arra, hogy ha tűzijáték lesz nálunk, előtte feltétlenül zárt helyre vigyük. Úgy látom, a most hatéves Rozi lányomnak már most nagy kedvence Csöpi – tette hozzá Ferenc.
