Elsőre azt hihetné az ember, fotókat lát, pedig nem. A Nógrádban alkotó Cene gál István festményei egészen meghökkentőek.
Fiatalkora óta imád rajzolni és alkotni a Salgótarjában született Cene gál István. A kis Nógrád megyei községben, Cereden élő művész fokozatosan alakította ki mai stílusát. Ennek neve a fotorealizmus, amely irányzat az 1960-as években jött létre az Egyesült Államokban.
– Nagyon lassan festek, esetenként egy-egy kép akár több hónapig is készül. Helyszínen kisebb tanulmányokat, színvázlatokat készítek, de a nagyobb képek mindig fotó alapján készülnek a műtermemben – árulta el a kulisszatitkokat a Bors érdeklődésére a festő.
A fotorealizmus lényege, hogy az elkészült művek aprólékosan kidolgozottak, olyanok, mintha fényképeket nézne az ember.
– Nagyon sokat fotózom, de a fényképezés a pillanat jelentőségének a felismerése. Ebben próbálom megtalálni azt a momentumot, amit átkonvertálhatok a festészet vizuális nyelvére. Vagyis lehagyok, felerősítek vagy akár átfestek dolgokat a magam szabályai szerint – fejtette ki Cene gál István.
A művész nevét már külföldön is egyre többen ismerik.
– Ötször állítottam ki Tajpejben, ezenkívül Szöulban, Hágában, Brüsszelben is láthatták a festményeimet. Tavaly Brüsszelben, az Európai Parlamentben European Art Star-díjat kaptam, idehaza 2009-ben Prima-díjas lettem – sorolta az alkotó, hozzátéve: neki az a legfontosabb elismerés, ha a művészetszerető emberek elmennek és megnézik festményeit.
– Nekem a festés már nem is feltétlenül választás, hanem inkább szükséglet – foglalta össze az alkotáshoz fűződő viszonyát.
