A kétszeres Kossuth-díjas költőt hosszan tartó, súlyos betegség után 86 éves korában érte a halál - írja az Index.
Csoóri 1930. február 3-án született Zámolyon, református parasztcsaládban. A költő - félbehagyott - tanulmányai után 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője volt. Később a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársaként, majd a MAFILM dramaturgjaként dolgozott.
Első versei 1953-ban jelentek meg - melyekben a Rákosi-korszakot bírálta. Költeményei ekkor még Petőfi realista világát idézték. A hetvenes évekre alakult ki jellegzetes hangja, mely a váratlan és meglepő asszociációkra, a személyes hangvételre és a képekből áradó metafizikai sugárzásra épült.
Élete során a Nemzet Művésze címmel tüntették ki, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikusként tartják számon. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja volt.
