Viccesek a plakátjaik, de komoly pártként készül a választásra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Elnökével, Kovács Gergővel beszélgettünk.
Kergetik már a kormánypárti lapok lesifotósai, riporterei?
Nem foglalkoznak velünk. A Magyar Idők újságírója múltkor eljött egy eseményünkre, és megírta, hogy kétszer is káromkodtam másfél óra alatt. A kínai közszolgálati tévé már felkeresett, a magyar még nem. Régen a TV2-n is sokat szerepeltünk, de mióta a pocok (Andy Vajna – a szerk.) megvette, egyszer sem.
Eltitkolt vagyonok, nőügyek?
Van egy barátnőm, van egy unalmas melóm egy unalmas cégnél, grafikusként dolgozom. Van egy örökölt, húszmilliót érő kertes házam.
Az adományokat teljesen elköltik vagy telik belőle luxusra?
Eddig 35 millió forintot kaptunk a plakátokra, de 36 milliót költöttünk, van még kifizetetlen számlánk. De napi 100–200 ezer forint adományt kapunk. Senki sem kap fizetést, sem a grafikusok, sem a plakátozók.
Egy külföldi vagy hazai milliárdos sem támogatja a pártot?
Egy oligarcha lett volna, de elfelejtettem a nevét, nem túl ismert. Egymillió forintot utalt, de az internetes fizetőrendszer meghibásodott, és visszautalta neki. Így jártunk.
Hányan dolgoznak a pártban?
Ötezer ember küldött pénzt és nagyjából 1500-an plakátozhatnak országszerte. Van ügyvéd, könyvelő, hat területi szervező, húsz budapesti helyi szervező. Van, aki azzal segít, hogy autóval szállít, van, aki postáz. Fél éve még én csináltam a dolgok 90 százalékát.
Valami sötét titok biztos van a múltjában. Politikusnak készült?
Dehogy. Szegeden jártam egyetemre öt szakon is, de nem végeztem el. Ott csináltam 2006-ban, a választások idején én meg pár barátom az első Kétfarkú-plakátokat, de csak hülyültünk. Az állami hírügynökség viszont híressé tett minket, onnantól egyre többen csatlakoztak. Bejegyzett pártként két éve létezünk.
A párt fegyvere a humor. A komolytalanság nem sorvasztja el a komoly ellenzéket?
Nem vagyunk viccpárt. Az ellenzéki pártok két dolgot csinálnak. Egyrészt szidják a Fideszt, pedig bőven utálják már elegen őket. Másrészt elmondják, hogy mit csinálnának kormányon. Egy pár százalékos párt adópolitikája pedig ki a fenét érdekel. Mi most inkább gerillamódszerekkel próbáljuk szépíteni Budapestet, például lefestjük a járdarepedéseket, de építettünk buszmegállótetőt is.
Érik támadások a párttagokat, aktivistákat?
Nem sűrűn. A legviccesebb az volt, amikor egy dühös bácsi letépte az egyik plakátunkat, amin az állt, hogy az élet szép. Azt mondta, hogy hazudunk, ez népbutítás. A népszavazási kampánnyal elég sok emberből sikerült a gonoszkodót kihozni.
A 2018-as országgyűlési választáson indulnak?
Igen, és jövőre szeretnénk egy időközi választáson is elindulni: Zuglóban idén januárban eltűnt egy MSZP-s önkormányzati képviselő. Mint kiderült, ez egy elég laza munkahely, mert ha egy évig nem mész be, csak azután kell kiírni új képviselőválasztást. Ez talán jövő tavasszal lesz.
Juhász Péter, az Együtt politikusa az ön jó barátja. Pedig mostantól riválisok.
A politikai dolgaival nem mindig értek egyet, mostanában sok hülyeséget csinál. Itt ez a Portik-ügy (Juhász sajtófigyeléssel segítette a gyilkosságért elítélt Portik Tamást, akit tanúként idézett be egy perben – a szerk.). Hogyan jut eszébe, hogy bárhogy is segítsen egy ilyen gyilkos bűnözőnek? Viszont, amivel le akarják járatni, teljes hülyeség, tényleg csóró csávó.
Mikor húz végre öltönyt? A Parlamentben muszáj lesz.
Biztos nem fogok. Utoljára akkor volt rajtam egy zöld öltöny, amikor egy színdarabban Orbán Viktort alakítottam. Az is Juhász Péteré, helyette ugrottam be a szerepre, mert neki kampányolnia kellett.
Kapcsolódó jegyzetünket itt találja.