Egészen fiatal korát Debrecenben töltötte Kölcsey Ferenc, ám a ház, amelyben lakott, már nincs meg. Igaz, a Lenin-szobor sem, ami a helyén állt.
A Himnusz szerzője a 18. század végén, a 19. század elején volt Debrecen lakója – a Református Kollégiumban tanult –, egy Füvészkert utcai házban élt. Az épület 1973-ig állt, akkor a debreceni tanács városrendezési terveire hivatkozva lebontotta. Sajnos ezt még egy országos felbolydulás sem tudta megakadályozni, hiába szólalt fel az ügyben többek között Szabó Magda és Illyés Gyula is.
Balogh László helytörténész sokat foglalkozik a költő-író életének cívis városi fejezetével. Ráadásul ő volt az egyik utolsó, aki a Füvészkert utcai házban lakott.
– Születésemtől kezdve ott éltem. A ház salétromos volt, nagyapám többször javította, vakolta. Amikor kiderült, hogy 1972 őszén új, hideg-meleg vizes lakást kapunk, nem próbálkozott vele többször – elevenítette fel a helytörténész, aki akkoriban még nem igazán tudta felfogni az épület jelentőségét.
A helyi legenda szerint az elbontott ház tégláiból disznóólak épültek Kabán.
– Egy kalandos kirándulás során egy kabai segítségével találtam négy, viszonylag egyben lévő téglát, amelyek az illető elmondása szerint „a debreceni kollégium környékéről való bontásból” származtak. Ezeket egy szakértő segítségével megvizsgáltattam. Egy tégla közülük valószínűleg a 18. századból való, mivel még szalmán égették – mesélte Balogh László.
Az épület helyére egy hatalmas Lenin-szobor került, mellé pedig felhúzták a Kölcsey művelődési központot. Ezekből azóta egyik sincs meg, a szobor helyén napóra, a művház helyén konferenciaközpont áll.
– Kölcsey Ferenccel szemben Debrecennek még mindig van restanciája, annak ellenére, hogy a költő nem szerette a várost – fejtette ki véleményét a helytörténész, aki nemrégiben kiderítette, hogy az 1796-ban Debrecenbe került kis Kölcsey először a mostani Széchenyi utca 23. szám alatt lakott. Most azt próbálja elérni, hogy megjelöljék azt a helyet: – Ez az emléktábla beleférne a „kárpótlásba” – tette hozzá.
