<p>Már csak másfél hete van hátra Ferencnek, utána szabadul. A csalás miatt elítélt férfi szerint a munka menti meg a rabokat attól, hogy megtörjenek bent.</p>
Forrás: Bánkúti Sándor
Luxusszállodákra, kórházakra mosnak majd a pálhalmi és a fővárosi Venyige utcai börtön rabjai. Ehhez most hipermodern gépeket kaptak. Évi hárommillió kiló textil megy majd át a fogvatartottak kezén, ami a magyar mosodai piac hetedik helyére emeli a két bv-intézet mosodáját. A tisztítót bármelyik ipari mosoda megirigyelhetné: aki szennyezett ruhával dolgozik, nem is érintkezhet a tisztító másik szobájában dolgozókkal, ahol a tiszta ruhákat veszik ki a gépekből.
A Bors a Venyige utcai börtön két elítélt lakójával beszélhetett, mit jelent számukra a munka. A fogvatartottak számára kötelező dolgozni, ezért is olyan magas köztük a dolgozók aránya, 87 százalék. Bár ebben a bv-intézetben többnyire előzetes letartóztatásukat töltik a rabok, Ferenc már vágja a centit, néhány nap múlva innen szabadul.
– Négy évet kaptam csalás miatt. De másfél hét múlva újra kint leszek. A benti munka hihetetlen nagy segítség a visszailleszkedéshez. Egy civil közegben, mint most ez a mosoda is, ahol sok emberrel is találkozhatunk, még jobb. Van egy napi feladat, egy rutin, az ember elmegy és csinálja, aztán ebből adódik egy sikerélmény. Ha ilyen van, az ember nem törik meg – mondja Ferenc. A férfi hozzáteszi: van, akinek kell a nyomás, a munkára szoktatás is, hogy elfogadja a benti világot. Úgy látja, neki nem lesz gondja majd a visszailleszkedéssel. – Ez is fejben dől el. Nekem már megvan, mit fogok csinálni, egy szállítmányozó céghez tudok menni. És persze ott a családom, az első dolgom lesz velük találkozni – mondja még.
Zsolt három éve került előzetesbe, négy napja már jogerős ítélet is született ügyében. Kocsilopásért ül.
– Volt egy kocsilopásom, és megkaptam érte, amit kaptam. Hogy sokallom-e? Ahhoz képest, hogy sokan mennyit kapnak ugyanezért, igen, sokallom. De ez van – tárja szét a karjait. Zsolt szerint az is fontos, hogy modern gépekkel tudnak dolgozni, ilyen közegbe mindennap jó megérkezni. – Nem bent töltöm az időt a cellában napi 24 órában, ami nagyon unalmas. Sokat olvasok, tanulok bent, de a munka ki tud kapcsolni – mondja. Nagyon várja haza a felesége és a két gyermeke, a büntetéséből még öt hónapja van.
