Új bizonyítékkal állt elő saját ügyében a 7 év börtönre ítélt egykori producer. Gyárfás Tamás az életfogytiglanra ítélt Portik Tamás által írt dokumentumot mutatott be.
Gyárfás Tamásról 27 évvel Fenyő János kivégzése után látta bizonyítottnak a bíróság, hogy felbujtóként volt részese a médiacézár halálának. Gyárfás a megrendelő, Portik a közvetítő, Jozef Rohac a végrehajtó – így lehet röviden összefoglalni, mi volt az előzménye az 1998. február 11-i ,véres merényletnek. Gyárfást jogerősen 7 év börtönre ítélte a bíróság, ám az egykori sportvezető és tv-s producer perújításban reménykedik. Ennek alapját képezheti Portik Tamás, már a jogerős ítélet után, kézzel írt nyilatkozata.
Valójában két személyről és két dokumentumról van szó. Az egyik Portik feljegyzése, a másik pedig egy korábban közjegyző előtt tett nyilatkozat, amit egy meg nem nevezett személy mondott el. A két nyilatkozat tartalma azonban közös: mindkettő arról szól, hogy Princz Gábor állhatott a Fenyő-gyilkosság hátterében, illetve, hogy Princz fizetett Portiknak 30 millió forintot azért, hogy a véres merényletet kenje rá Gyárfásra.
Princz már nem védekezhet, nyolc éve, 62 évesen, Bécsben hunyt el. Ő volt a csődbe ment Postbank egykori teljhatalmú vezetője, akit Fenyő rendszeresen és módszeresen támadott. De Fenyő Gyárfást sem kímélte, sőt rövid időre még a Nap-keltét is kicsavarta a kezéből.
Princz Moszkvában született, iskoláját Budapesten kezdte, de egyetemi éveit már ismét Moszkvában töltötte. Később ismét hazatért, a KISZ prominens tagja lett, karrierjét itt indította. Banki tapasztalatait az MNB-ben szerezte, majd 1988-ban részt vett többek között a Postabank létrehozásában, annak később tíz éven át elnök-vezérigazgatója lett. 1996-ban a bank szponzorként segítette a Rejtő Jenő regénye alapján készült, „A három testőr Afrikában” című film forgatását. Princz maga is feltűnt a filmben, a légiós tábor bankáraként kapott epizódszerepet.
1997-ben a bank hibás üzletpolitikája és egyéb kétesnek tűnő ügyei miatt nyomozás indult ellene, többek között 36 milliárdos hűtlen kezeléssel is gyanúsították. Végül, 10 évvel később el is ítélték, de nem ezért, hanem a bankjával kapcsolatos pánik keltése miatt, amiért 3,6 millió forintot kellett fizetnie büntetésként. Princz később Ausztriába távozott, második feleségével, Malek Andrea énekesnővel, akivel 1993-tól 2000-ig tartott a házassága. Válásuk után is támogatta feleségét és két gyermekét, ám már nem azon a szinten, mint a bank fényéveiben.
Az énekesnő válásuk után újra férjhez ment, új életet kezdett Bécsben. Szerelmes vagyok egy zongorába című estjével járta Európát párjával, Walter Lochmannal. Mindemellett főzött, jógázott, tanított, de nyolc év után ez kapcsolata is válással végződött.
Princz nevét Gyárfáséval egy időben, már a Fenyő-gyilkosság után nem sokkal, a pesti flaszteren úgy emlegették, mint akinek rossz viszonya volt a megölt vállalkozóval, így akár érdeke is fűződhetett volna a halálához. Princz vélhetően tudta, hogy Fenyő a páncélszekrényében sok információt őriz róla és a Postabank ügyeiről. Princz azonban többször is cáfolta, hogy érdekében állt volna ártani.
Kihallgatták, vallomásában pedig azt állította Fenyőről: „ Nem, nem volt közöttünk konfliktus”, majd hozzátette: „ Általában egy-két személyes hangulatú ebédet töltöttünk egymással”.
Egy közös ismerősük pedig úgy emlékezett, hogy Princz egy magánbeszélgetés alkalmával a következőket mondta neki:
„Hát, ha haragudtam is rá, ha át is b.szott, nekem egy Fenyő nem tétel.”