Forrás: Thinkstock
Megdöbbentő: száz emberből mindössze négy ír végrendeletet hazánkban – jegyzi meg egy friss felmérésre hivatkozva a Magyar Hírlap, holott egy ilyen dokumentum számos, helyrehozhatatlan félreértést és évekig elhúzódó, családi viszályt kiélező, milliós pereskedéseket előzhet meg. A témát dr. Szeles Róbert ügyvéddel jártuk körbe.
Adok, akinek akarok
Majd az állam megoldja! – véli a többség, s tény: végrendelet hiányában a házastársat, illetve a gyermek leszármazottakat egyenlő arányban illeti az örökség. Ha viszont azt szeretnénk, hogy földi életünk után a barátaink, ismerőseink, esetleg számunkra fontos szervezetek is részesülhessenek a vagyontárgyainkból, célszerű végrendeletet készíteni. Egy sikeres vállalkozó halála után például azért került veszélybe az üzletrésze, mert azt gondolta, végrendelet nélkül is az élettársa viszi majd a boltot, holott a törvény ezt nem teszi lehetővé. Így az végül a kiskorú gyermekeire szállt, akik helyett a gyámügy rendelkezik… Más lett volna a helyzet, ha összeházasodnak vagy végrendelet születik.
Sajtfecni is megteszi?
Bizonyos helyzetekben igen, feltéve, hogy az illető az egész végrendeletét saját kézzel jegyezte le, dátumozta és alá is írta. Igaz, egy kézzel írt végrendelet könnyen eltűnhet, nem beszélve az esetleges befolyásolás gyanújától. Ezzel szemben egy közjegyzőnél vagy ügyvédnél készített és hitelesített okmány biztonságot jelent. Nem lophatják el, és akkor is elérhetővé válik, ha a jog embere esetleg a végrendelkezőnél korábban távozna az élők sorából, mert az a Magyar Ügyvédi Kamaránál kerül letétbe.
Éljen a bezzeg gyerek!
Egy végrendeletbe sok minden belefér, miközben nem szükséges mindent belefoglalni. Egy kétgyerekes apa például úgy gondolta, mindent a szeretett gyermekére hagy, s a kevésbé kedvelt sarjat egész egyszerûen kitagadja az örökségéből. Ám ezt a törvény csak egészen szélsőséges és bizonyítható esetekben teszi lehetővé, mondjuk, ha az illető korábban a végrendelkező életére tört. Így az érintett végül kisemmizés helyett köteles részt kapott, ami a törvény szerint rá eső örökség egyharmada.
Nem kérek adósságot!
Ahogy vagyontárgyak, úgy adósság is örökölhető. Igaz, visszautasíthatjuk. Más kérdés, hogy a ránk eső teljes hagyaték felett egységesen dönthetünk: mindent kérünk vagy semmit sem, s akkor az örökségünk az államra száll. Egyre gyakoribb, hogy valaki egy devizahiteles ingatlant örököl, ám ijedtség helyett jó tudni: az örökös kizárólag a hagyaték és nem a hitel értékéig felel az adósságért.
Titok a hagyatékom
Akadnak, akik annyira bizalmasan kezelik az anyagi és esetleg párkapcsolati helyzetüket, hogy arról még a házastársuk sem tud, s félnek attól, hogy egy végrendelet során az ügyvéd kikotyogja azt. Ugyanakkor a jog emberét kötelezi az ügyvédi titoktartás, így arról semmilyen információt nem szivárogtathat ki. Mások sajnálják a pénzt és az időt, holott egy egyszerűbb végrendelet ügyvédi elkészítése viszonylag gyors, és mindössze pár tízezer forintos tétel, ami eltörpül az olykor sokmilliós örökséghez képest. Ami kapcsán egészen elfajulhatnak az örökösök acsarkodásai, az elhunyt emlékét elhomályosítja a viszály, s a vagyon miatt darabokra hullhat az addig egységesnek tűnő család.
