Ebben a „zárdában” nem éppen apácák csücsülnek, ám a karácsony az elítéltekből is elővarázsolja az angyalt. Pedig a női börtön csöppet sem szelídebb hely, mint a férfiak részlege.
Ki adventi koszorút készít, ki a fenyőfát díszíti, mások apró ajándékokkal szöszmötölnek – a börtönben is nagy a karácsonyi készülődés. A Gyorskocsi utcai Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben jártunk, női elítéltek meséltek róla, hogy a rács mögött miképp telnek az ünnepnapok.
– A volt élettársam elkövetett egy bűncselekményt, engem bűnpártolásért ítéltek három évre – mondta Zsanett, aki a büntetése nagy részét már leülte, januárban szabadul. – Az a nap lesz a legnagyobb ajándék számomra. De havi egyszer találkozom a hozzátartozóimmal a beszélőn, készítettem nekik ajándékot, át is adhatom nekik, és fogadhatok is ajándékot. Sokan befordulnak az ünnepek alatt, én nem vagyok ilyen, engem feldob ez a készülődés és az, hogy az itteni barátnőimmel is meglephetjük egymást. A börtönben igenis köttetnek barátságok, az persze más kérdés, hogy ezek vajon a szabad életben is kitartanak-e. Most már bizakodó vagyok, nálam az első hat–hét hónap után jött el a mélypont, de aztán összeszedtem magamat.
Egy másik elítélt, Anett lopásért kapott másfél évet, neki is már csak néhány hónapot kell a hűvösön töltenie. Anett nem tagadja, a női börtön legalább olyan kemény világ, mint a férfiak részlege, de állítja: ő nem balhés, ő kimaradt a konfliktusokból.
– Csupán egyszer fordult elő, hogy egy zárkatársam védelmére keltem, egy nálam jóval nagyobb darab nővel szemben. Amúgy sosem volt velem baj. A két gyermekem várja a szabadulásomat, és a kollégáim is biztosítottak felőle, hogy visszakapom a munkámat. Egy gyrossütőben dolgoztam. Készülök a karácsonyra, némi édességgel fogom meglepni a gyerekeimet – tervezgetett Anett.
Orosz Zoltán bv-szóvivő arról beszélt, hogy az ország összes börtönében elindult egy úgynevezett jóvátételi program. A jelentkezés önkéntes, eddig több mint ötszáz fogva tartott csatlakozott, többek között óvodák, iskolák, idősotthonok takarításával igyekeznek a rossz után valami jót is tenni.
A rabok egyik őrzője egy feltűnően csinos, fiatal lány. Nagy Norina a szentestéjét munkával fogja tölteni.
– Már középiskolás koromban is vonzott ez a pálya, az egyenruha, tudatosan készültem erre a hivatásra. A barátom is fegyveres szervezetnél dolgozik. Bár december 24-én szolgálatban vagyok, utána két napot a családommal ünnepelhetek – magyarázta Norina, aki már tíz éve teljesít szolgálatot. A főtörzsőrmesternő példáját sokan követik, ebben az évben már több mint négyezren jelentkeztek a büntetés-végrehajtáshoz.