<p>Haragosok mondathatják le a tévéelőfizetését, csapolhatják meg a nyugdíját. Bûnözők kereskedhetnek a személyazonosságával – ha nem vigyáz a világhálón. Keleti Arthur információ technikai biztonsági szakértő szerint a sokkoló helyzetek könnyen kivédhetőek.</p>
Mégis, milyen veszélyek érhetnek egy internetező, kispénzű nyugdíjast? Keleti Arthur, az Imperfect Secret című kötet szerzôje szerint egy álcázott fájllal zsaroló vírus települhet a számítógépére, a követelő akár százezer forintot is kérhet azért, hogy visszaadja a computerén található összes adatot, amire fizetés esetén sincs feltétlenül garancia.
Rosszabb a helyzet, ha az illető identitását, azaz minél több személyes adatát, így a születési dátumát, anyja nevét, lakcímét, okmányai azonosítóját lopják el. Ezekkel szolgáltatások mondhatók le vagy terhelhetőek meg az ön nevében, s akár a bankszámlája is megcsapolható. Még drámaibb a helyzet, ha a személyes adatok mellé a fényképét is megszerzik: ezekért a pakkokért sokat fizetnek az internetes feketepiacon. A vevők pedig önnek kiadva magukat, akár bűnözői csoportok vagy terroristapénzek számára is számlát nyithatnak.
Nem szerencsés felfedni a családi állapotot és a személyes adatokat a közösségi oldalakon, mert bár azok nélkül nehezebben találják meg a barátok, de az ellenségek is! Az unoka segíthet, hogy a közösségi oldalon csak az ismerősök férjenek hozzá a bejegyzéseihez, fotóihoz, idegenek ne!
Ne ossza meg mások fotóit, mert könnyen veszélybe sodorhatja őket! Ha egy bizalmasan megosztott friss nyaralási képet nyilvánossá tesz a Facebookon, az felhívás lehet a betörőknek: nincsenek otthon, üres a ház! Nyaralásról egyébként is mindig csak hazaérkezés után ajánlott beszélni, még zárt közösségi oldalak esetében is.
Az időseknek fontosabb, ki írt, mint azt, hogy mit. Pedig egy e-mail címet vagy egy közösségi oldalas személyazonosságot könnyű hamisítani.
Soha ne kattintson olyan gombra, hivatkozásra vagy szövegre, amely furcsa, szövegkörnyezetbe nem illő vagy helytelenül megfogalmazott! Akkor se kattintson, ha siettetik a döntését, vagy „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlattal kecsegtetik! Ha ismerőstől jött a levél, inkább hívja fel! Könnyen lehet, nem ő kereste. Az óvatosság pénzintézetektől és más szolgáltatóktól érkező elektronikus megkeresésekre is érvényes.
Az internet világa nem csak a nyugdíjasoknak, de negyvenes-ötvenes gyermekeiknek is feladhatja a leckét. A tizenéves unokák viszont ebben élnek, és valószínűleg nagyobb eséllyel tudnak segíteni. Például a számítógépes tűzfal aktiválásában, vírusirtó telepítésében, illetve a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok egyszerű, a nagyszülő számára is megjegyezhető jelszavas védelmében.
A közösségi oldalak rengeteg információt tartalmaznak, a profi tálalás pedig elhiteti, hogy minden úgy igaz, ahogy látszik. Az alábbi példa jól szemlélteti: nem árt az óvatosság. Ijedten látja a Facebookon, egy ismerősével szörnyű baleset történt. Sokkoló kép, figyelemfelkeltő cím és pár sor. Ám lehet, az ismerőssel minden rendben, csak egy hírt vagy cikket osztott meg. S az is kiderülhet, a szörnyűség nem is a napokban, talán nem is hazánkban történt.