Ötszáz kilométeres szánhúzóversenyeken indul és speciális edzőtáborokon vesz részt a vadonban Balogh Ottó, aki első magyarként lesz ott a világ legkeményebb alaszkai kutyaszánhúzó versenyén, a márciusi Iditarodon.
– A múlt évben töltöttem először egy egész téli szezont Alaszkában, ahol a kvalifikációs versenyek után most néhány ötszáz kilométeres futamon veszek részt – mondta a Borsnak. (Emlékeztetőül: ez annyi, mintha valaki kutyaszánon menne Budapesttől az adriai Rijekáig.) – Ez szükséges a nagy verseny előtt, hogy a kutyákat megfelelő szintre hozzam. A legutóbbi megmérettetés több tényező miatt sem indult jól. Egy térdsérülésem miatt a rajthoz állás is fájdalmas volt, és egy eltévesztett kanyar miatti harmincöt kilométeres kitérő sem könnyítette a dolgomat. Végül mégis sikerült az élmezőnyben célba érnem.
És még egy vicces kalandja is volt a mínusz 40 fokban:
– Az egyik megállónál az útviszonyok miatt nem lehetett megfelelően rögzíteni a szánt, és a kutyák egy váratlan pillanatban meglódultak. Szerencsére nem álltam messze a szántól, de így sem tudtam megfelelően visszaugrani rá, így a következő néhány száz métert hason csúszva tettem meg a mögöttem haladó legnagyobb örömére – mesélte a férfi, aki a verseny után megkapta a legállóképesebb versenyzőnek kijáró különdíjat az egyik őslakos közösségtől. Pedig nem tagadja: hallucinációi is voltak.
Az Iditarod szánhúzóversenyt 1973 óta minden márciusban megrendezik Alaszkában. A világ legjobb versenyzői állnak rajthoz, hogy tíz nap alatt szinte alvás nélkül, magányosan, csak a kutyáikra támaszkodva teljesítsék a pokoli, 1800 kilométeres (Barcelona–Hamburg) távot. Az erre való felké-szülés mellett egyébként Ottó arra is felhasználja versenyeit, hogy beteg gyerekeknek segítsen a Csodalámpa Alapítvány segítségével.