Az olaszoké után valószínűleg a magyarok vonzalma a legerősebb az összeesküvés-elméletek iránt Európában – állítja Tóth Tibor, a Konteó (Konspirációs teóriák) blog szerzője. Szerinte ebben ludas a történelmünk is. Több száz éven keresztül élt valamilyen elnyomásban a magyarság, és az idegen uralmak „propagandája” sokkal bizalmatlanabbá tette a magyarokat a hivatalos kommunikáció iránt, mint más népeket.
A világszerte ismert összeesküvés-elméletek mellett így aztán akad szép számmal speciálisan magyar is. Például, hogy Zrínyi Miklós halálát valóban egy vadkan okozta-e, vagy hogy pontosan mi lett Petőfi Sándorral a segesvári csatában. A XX. századiak közül legtöbbeket talán a Seuso-kincsek ügye foglalkoztat, pontosabban Sümegh József halála.
A férfi a Fejér megyei Polgárdiban élt, és 1975–76-ban rendkívül értékes, nagy színezüst tálakat és kancsókat talált. Évekig rejtegette azokat, közben többet eladott vagy elcserélt. Sorkatonai szolgálata utolsó hetében, 1980-ban eltávozást kért, és ekkor egy sor furcsaság történt. Először is olyan rokonokat keresett fel, akikkel jó ideje nem tartotta a kapcsolatot, ráadásul összevissza beszélt arról, hogy mit keres ott. Majd hazament Polgárdiba, és betért a kőszárhegyi kocsmába, ahonnan végül két jól öltözött férfival távozott. Ekkor látták utoljára élve, ugyanis másnap, december 4-én a Borbély-pincében (ott rejtette el a kincseit) találtak rá felakasztva. Az ügyet akkor is, tíz évvel később is – az ennek ellentmondó nyomok és körülmények dacára – öngyilkosságnak minősítették. Az egyik elmélet szerint a kommunista állambiztonsági szolgálat, a másik szerint a szovjetek keze volt a férfi halálában. A világ 1990-ben, tíz évvel Sümegh halála után ismerte meg az általa talált leletegyüttest – Seuso-kincsek – egy árverés előtti kiállításon, New Yorkban. (A tárgyak egy Seuso nevű, Pannóniában élő gazdag rómaié voltak, feltehetőleg a barbárok támadásakor rejtette el azokat.)
Tóth Tibor 2009-ig rendőr nyomozóként dolgozott, és – többek között – foglalkozott ezzel az üggyel is.
Csípős
– Azért váltottam, mert egyre kevésbé éreztem, hogy azt csinálhatom, amit szeretnék. S azért fordultam az összeesküvés-elméletek felé, mert a nyomozás és egy-egy konteócikk megírása között rengeteg a hasonlóság. Mindkét esetben különféle verziókat állít fel az ember, majd utánanéz, hogy milyen bizonyítékok szólnak az egyik és a másik megoldási lehetőség mellett vagy ellen – mondja.
