Felháborodott az ország, amikor kiderült, a felmérés szerint ugyanaz a termék itthon silányabb összetevőkből áll, mint Ausztriában. A botrány tovább gyűrűzik.
Forrás: Thinkstock
Védenék a multikat
A Magyar Márkaszövetség közleményében a multik védelmére próbált kelni. Ebből kiderül, szerintük egy márka többféle ízesítéssel készülhet, az adott ország fogyasztóinak ízlését figyelembe véve. Állítják, a magyarok például jobban kedvelik a karakteres, fűszeresebb, intenzívebb ízeket. Ezért van két százalékkal kevesebb hal a Rio Maré konzervben itthon?
Vizsgálják a ruhákat is!
A Tudatos Vásárlók Egyesülete is értesült a botrányról, és van is véleményük. – Az összeurópai márkák országonkénti eltérése a fogyasztó megtévesztését veti fel. Bízom benne, hogy az élelmiszerek után a tisztítószereket, a kozmetikumokat és a ruhákat is hasonló összehasonlításnak vetik alá – mondta Haraszti Anikó, a szervezet munkatársa.
A sztárszakács: másodrendűek vagyunk
Buday Péter (mesterszakács): – Felháborító ez az egész! Az autókat is szerényebb felszereltséggel kapjuk, mint a kintiek. Mintha másodrendűek lennénk az unióban.
A Fanta is gyengébb
A Kosár fogyasztóvédelmi magazin 2012-ben narancsos Fantákat vizsgált. Az is döbbenetes eredményt hozott. Mint kiderült, az olasz Fantában 12 százalék a narancslétartalom, a magyarban viszont csak nyolc. Ráadásul azóta csak hat százalék. Újabb eset, ami megmutatja, különbséget tesznek a multik Nyugat és Kelet között.
Olvasóink szerint a benzin is rosszabb
Ildikó: Azért kapunk mindenből rosszabb minőséget, mert átvesszük. Mert beérjük a sz.rral is. Az osztrákok visszaküldenék!
István: A rendszerváltás óta tudjuk, másod- és harmadosztályú árut hoznak nyugatról. A kintről hozott vízkőoldó tényleg olyan, mint a reklámban. Az itthon kaphatónál az egész üveggel sem jön le a vízkő.
Zsolt: Egy tank osztrák benzinnel ötven kilométerrel többet megyek, mint egy tank magyar benzinnel.
Mi a megoldás?
Angliában például sokkal erősebb a civil kontroll, ha ott valaki visszásságot észlel, azonnal a médiához fordul. A nyilvánosságnak pedig komoly visszatartó ereje van – mondja Dömölki Lívia élelmiszervegyész.