Nagy a bosszúság, ha valamilyen tartós fogyasztási cikket vásárolunk, és tönkremegy. A műszaki cikkekhez csatolnak jótállást, amiből kiderül, hogy ilyen helyzetben mit tehetünk, de például egy cipőtalp elkopásánál is reklamálhatunk.
Mindig meg kell nézni, hogy mennyi időre vállalnak garanciát, és addig a papírokat meg kell őrizni. Ha valami kifogásunk keletkezett, szavatossági vagy jótállási igényünket érvényesíthetjük – az utóbbit hívjuk a köznyelvben garanciának. Mindkettőnél ugyanazok lehetnek az elvárásaink: ingyenes javítás, csere, a vételár csökkentése (vagyis egy részének visszatérítése) vagy akár elállás a szerződéstől (a teljes vételár visszafizetése). A kettő közötti különbség, hogy az eladó mennyi ideig köteles helytállni, és kit terhel a bizonyítási kötelezettség. A vásárlónak a jótállás kedvezőbb a szavatosságnál, mert a jótállási idő – például egy év – alatt nem neki kell bizonyítania, hogy nem tehet a meghibásodásról. Ilyenkor ez a kereskedőre hárul. A szavatosságnál ez csak a vásárlást követő hat hónapon belül van így, utána megfordul a bizonyítás feladata.
Jogszabály határozza meg, hogy melyek azok a tartós fogyasztási cikkek, amelyekre kötelező jótállást vállalni. Amennyiben nincs a termékre – például cipőre – jótállás, akkor a szavatossági jogokat lehet érvényesíteni.
