Útlevél és igazolványok nélkül, mezítláb szelt át kontinenseket egy skizofrén férfi, hogy eljusson egy könyvtárba, ahova be sem engedték. Öt év után, a dzsungelből került elő.
Hihetetlen vágy hajtotta az öt év után előkerült kanadai Anton Pilipát. A most 39 éves skizofrén férfi 2012-ben, vancouveri otthonából tűnt el minden nyom nélkül. Szerettei már lemondtak róla, amikor karácsonykor Brazíliából értesítették őket: a férfi él. Mint kiderült, a felismerhetetlenségig megváltozott, szakállas, toprongyos Anton mindenféle hivatalos papír nélkül, jobbára gyalog szelte át a kontinenst. Több mint tízezer kilométert tett meg, csak hogy eljusson a Buenos Aires-i nemzeti könyvtárba. Legalább tíz országon kelt át pénz nélkül, kukákból szerzett ételt és ruhákat, kevéske holmiját elrabolták, így végül mezítláb, koszosan érte el az áhított célt. Ám onnan ápolatlan külseje és az igazolványok hiánya miatt kiutasították.
Anton, aki Kanada nyugati partjáról Mexikón át, Guatemalán és Costa Ricán keresztül caplatott Argentínába, bánatosan visszafordult. Az Amazonas esőerdejében kötött ki, több száz kilométert gyalogolt mérges pókok, kígyók, jaguárok keresztezték útját. Végül a brazil Manausban találtak rá: itt állította meg tavaly ősszel egy rendőrnő, aki koldusnak nézte az igazolványok nélküli, koszos férfit. Ki tudja, miért, de szívügyének érezte, hogy elrendezze a sorsát, így addig meg sem állt, míg a nagykövetségeken keresztül el nem érte a családját. Meglepett bátyja a Daily Mailnek most elmondta:
– Sokkolt a hír – nyilatkozta Stefan. – Meggyőztem magam, hogy meghalt, más magyarázatot nem találtam az eltűnésére. A szívem legmélyén mégsem hittem. Továbbra is azt kérdeztem magamtól: hol van, mi történt vele? Lenyűgöző, hogy él, és hogy ilyen messzire jutott.
A BBC-nek Anton is beszámolt különös kalandjáról.
– Találkoztam néhány rossz emberrel, de többnyire jóindulatot tapasztaltam. Sosem éreztem magam egyedül – nyilatkozta a vándor, aki hozzátette, nemigen társaloghatott, mert alig tud spanyolul és portugálul. – A szabad ég alatt aludtam, és sokat elmélkedtem az évek során. Nagyon egyszerű élet volt, nem volt szükségem semmire. Örülök, hogy élek, és visszatértem a családomhoz.
Jobb nem enni
