Erősen vissza kell fognia magát annak a vendégnek, aki az egyik kecskeméti sörözőbe tévedve nem válogatja meg a szavait, ugyanis minden egyes káromkodás után fizetnie kell az italozóknak. A pontos összegeket egy, a pult mellé kiszögelt plakát jelzi, amin az ár mellett a tiltott szavak pontos elnevezése is szerepel, egy jó adag humorral megspékelve.
– Aki járt már kocsmában, az tudhatja, hogy az ittas vendégek nem a kifinomult megfogalmazásaikról híresek. Amikor hosszú órákon át a pultban ül az ember, a nap végére már nagyon irritálja a rengeteg anyázás. Az egyik fárasztó nap után pattant ki a fejemből az ötlet, hogy aki káromkodni akar, az fizessen is. A vendégek többsége magától szokott csengetni – mesélte a Borsnak az ötletgazda, Baráz Gábor, aki pultosként dolgozik a kocsmában. A kiírás végén az is ott áll, a befolyt összeget jótékony célra fordítják, Zsuzsinak kell egy csillogó cipő. De ki az a Zsuzsi?
– Zsuzsi az egyik kolléganőnk, aki tényleg szeretett volna egy új cipőt – folytatja a humoros pultos. – A törzsvendégek eleinte még szándékosan is káromkodtak, csak azért, hogy hozzájáruljanak a kollégánk öröméhez. A cipő ára amúgy hamar összejött.
A vicces kocsmai üzenetek körében nem egyedülálló a kecskeméti eset, nem Gábor az egyetlen, aki „megnevelte” a vendégeket. „A pultos az üdvözlés után a kérek, kérek szépen, szeretnék kérni és a köszönöm kulcsszavakkal működik” – olvasható egy másik plakáton. Kétségtelen, hatásos..
Mit szól a kiíráshoz?
Farkas László vendég: – Ha lenne ilyen árlista az én törzshelyemen, fizetnék. De azért lássuk be, nem templomban vagyunk, belefér egy-két cifraság.
Horti-Kovács Imréné pultos: – Jópofa ötletnek tartom a kiírást, de azért ne legyünk álszentek: egy kocsmában előfordul a káromkodás.
