Bár sokakat meglepett az áprilisi havazás, valójában ennél sokkal meglepőbbeket is produkált már Magyarország időjárása. Vajon van mitől tartanunk?
Forrás: MTI
1747: Rettenetes hóvihar
Ritka, de nem rendkívüli jelenség az áprilisi havazás – mondta a Borsnak Pártai Lucia. Az Eumet.hu vezető meteorológusa szerint az évnek ebben az időszakában Európa északi, szárazföldi területe még viszonylag hideg. Így ha a Földközi-tenger irányából egy ciklon halad át a Kárpát-medencén kelet felé, akkor a légörvény hozzánk éppen onnan hozza le a hideg levegőt. Ilyenkor 1000-1500 méteres magasságban akár –5 fok körüli a hőmérséklet, az onnan hó formájában hulló csapadék pedig még nem képes elolvadni, amíg talajt ér.
– Ez nem csoda, egyszerű fizika – jegyezte meg a szakember, aki szerint még júniusban is előfordulhat havazás, bár nagyon ritka. Az elmúlt századokból ráadásul nagyon sok példa van a még a mostaninál is zordabb áprilisi időjárásra: a gyulai Állami Levéltár adatai szerint 1747. április 21–22-én az országban több helyen havazott és elfagyott a termés, Békés megyében pedig olyan borzasztó hóvihar pusztított, ami több száz haszonállat halálát okozta. Pártai Lucia szerint a jelenlegi, kellemetlen időjárást nagyon erőltetett lenne a globális klímaváltozással kapcsolatba hozni, hiszen a légkör mindig változik, és képes ilyen jelenségeket produkálni.
2010: Özönvíz
Bár ipari katasztrófaként tartjuk számon az ajkai vörösiszap-tározó gátjának 2010. október 4-én történt átszakadását, ami tíz ember halálát követelte, a tragédiát valójában közvetve a szélsőséges időjárás okozta. 2010 májusában és júniusában, majd szeptemberben soha nem látott mennyiségű csapadék zúdult az országra, amelyek jócskán felülmúlták a szokásos tavaszi-őszi esőmennyiséget. Országos átlagban egy év alatt 959 milliméter csapadék hullott, ami 130 milliméterrel volt magasabb az addigi, 1940-ben mért rekordnál. A vizsgálatok utólag kimutatták, hogy a vörösiszap-gát fala az esőzések miatt gyengült meg.
A 2010-es árvizek és belvizek, valamint a brutális erejű szélviharok – amelyek nagyrészt Kelet-Magyarországot érintették – összesen több, mint száz- milliárd forintos károkat okoztak az épületekben, az utakban, a hidakban és a mezőgazdaságban. Megsérült 3119 lakóház, és csak Borsod megyében 295 otthon vált lakhatatlanná. A májusi, júniusi esőzéseket két nagy erejű, délről érkező ciklon, a Zsófia és az Angéla okozta.
2013: Üljön át másik autóba!
Az új évezred eddigi legemlékezetesebb és legdurvább időjárási jelenségét 2013. március 14. és 17. között tapasztalhatta meg Magyarország: egy hatalmas ciklon csapott le az országra, amely sarkvidéki eredetű légtömegeket és rengeteg csapadékot hozott magával. Szinte egyetlen délután alatt az enyhe, tavaszias hőmérséklet fagypont alá süllyedt, másnap pedig, a nemzeti ünnepen elkezdődött az országos havazás. Egyes területeken rövid idő alatt 16-20 centi hó hullott, azonban az orkán erejű, helyenként 100-150 kilométeres szél sok település körül több méter magas hótorlaszokat emelt a közutakon, elzárva azokat a külvilágtól. Rengeteg községben az áram- és a vízszolgáltatás is napokig szünetelt. A leghidegebb hőmérsékletet Vásárosnaményban mérték: mínusz 18,2 Celsius-fokot.
Legalább ötezer autó akadt el az M1-es és M7-es autópályákon, mert azokat nem zárták le időben. Ekkor küldte a Belügyminisztérium azt az elhíresült kör-SMS-t az autósoknak, ami az események szimbólumává vált: „Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe!”
