Bűbájos, tízhetes boxer kutya dobja fel Béres Alexandra és családja mindennapjait. Tudatosan választották ezt a fajtát, és az sem véletlen, hogy kölyök kislányt.
– Volt már három boxerünk, nagyon szerettük őket – meséli Szandi. – Két és fél év után döntöttünk úgy, hogy újra szeretnénk, így lett Luca az új családtag, a harmadik gyerek. Még a beszoktatás időszakát éljük, de ez a kisebb-nagyobb „dolgok” miatt inkább kiszoktatás. Luca még nagyon harapdálós, a két és fél éves lányommal folyamatosan küzdenek. Flóra ráfekszik, nyomkodja, Luca pedig egyenrangúnak tartja magát vele. Például elfoglalja a kisszékét, elveszi a játékait, ugyanakkor bújós, simogatni való, kedves kiskutyus. Azért is választották ezt a fajtát, mert már ismerik, csak egy baj van vele, rövid ideig él.
– Mindig nagyon nehéz volt elveszíteni, de annyira jó a természetük! Flóra egyáltalán nem fél tőle, ami kicsit problémás is, mert Luca két hónap múlva sokkal nagyobb lesz. Sokszor én menekítem ki Flórát, amikor rágja a ruháját, a kezecskéjét. Most is éppen a sütő tetején csücsül, ott uzsonnázik. Már nem lehet almával, virslikarikával a kézben szaladgálni a lakásban. Luca kis bélpoklos! Pontosan tudja, hogy Flóra széke alá kell telepedni a vacsoránál, mert a kis kétévestől potyog le az ennivaló. A hét és fél éves Panna és a húga mindennap úgy érkeznek haza, hogy azonnal kérdezgetik: hol van Luca?
– Születésnapjukra kérték, de nem teljesült a kívánságuk, mivel az októberben van. A szobatisztaságra szoktatás miatt, jobbnak láttuk, ha a kiskutya tavasszal érkezik. Így történt, hogy hozzánk a húsvéti nyuszi helyett kutyus érkezett. Azóta keményebbek lettek az éjszakák, már nemcsak Flóra kel fel többször, hanem Luca is. Az a legédesebb, amikor egymást felkeltik! – meséli vidáman Szandi.
– Jó, ha a gyerekek kutya mellett nőnek fel. Az az érintés, simogatás, az a szeretet, amit kapnak, szinte semmivel sem pótolható.
