Régi történet, hogy miért nincs nekünk, magyaroknak ma „saját márkás” autónk. Már 1907-ben megkereste a csehországi Laurin és Klement gyár a kormányt, és felajánlotta, hogy épít egy autógyárat Magyarországon. A kereskedelmi minisztérium azonban megvétózta az ötletet, amivel óriási esélyt szalasztottunk el. A gyárat pár évvel később megvette az egyik legnagyobb gépipari cég, a cseh Škoda – a többit már tudjuk.
Az RTL Klub XXI. század című műsorából kedd este az is kiderül: ha az állam nem is látott fantáziát a járműiparban, mindig akadtak vállalkozószelleműek, akik megpróbálkoztak az autógyártással. Csonka János a legismertebb: az első Csonka-féle automobil 1905. május 31-én indult el kétezer kilométeres próbaútjára.
Az I. világháború után a Magyar Általános Gépgyárban folyt autógyártás (Magomobil, Magotax), de az 1928-ban megszületett, hathengeres Magosix már nem futott be karriert, mert a gyár a gazdasági válságban becsődölt. 1945 után felvetődött, hogy szükség lenne magyar népautóra. Pentelényi Jánosnak, a Csepel Művek mérnökének alkotása volt a kétütemű Pente 500 és 600. Havi húsz elkészült jármű már gazdaságossá tette volna a gyártását, ám a politikai döntés ezt elkaszálta. 1955-ben készült Székesfehérváron a Balaton.
A törpe kocsit Rubik Ernő édesapja tervezte. Nem ajtaja, hanem elhúzható teteje volt, mint a pilótafülkéknek. A hazai tervezésű autók közül végül a legnagyobb sikert a Puli (1986) érte el. Francia megrendelésre több százat adtak el, de a magas ára miatt itthon sosem terjedt el.
