<p>Hatalmat, vagyonokat rejtő kincsesládák, eltűnt arany, ez az, ami örök idők óta izgalomba tudja hozni a kalandorokat. Feketeszakáll biztos helyre rejtette a kincsét, ahogy a náci aranyvonat is eddig ismeretlen vágányon vesztegel.</p>
Nem lelik a kincset rejtő fenyőfát
Az amerikai polgárháború idején John Singleton Mosby, a déli hadsereg ezredese katonáival egyetlen puskalövés nélkül elfoglalta Fairfaxot, és foglyul ejtette az északiak tábornokát is.
A foglyok mellett Mosby állítólag 350 ezer akkori dollár értékben zsákmányolt aranyat, ezüstöt, ékszereket és gyertyatartókat a település házaiból. A kincseket egy zsákba pakolva indult vissza embereivel a konföderációs vonalak felé, nyomukban egy északi hadosztállyal.
A közelgő üldözők miatt Mosby a kincseket elásatta két fenyőfa közé, amelyek törzsét egy késsel meg is jelölte. Röviddel később hét emberét küldte az elásott kincsért, de őket az északiak elfogták és felakasztották. Bár Mosby meglehetősen hosszú életet él, sohasem tért vissza a rejtekhelyhez. Amikor 1916-ban elhunyt, magával vitte a titkot a sírba, így a mesés vagyon még ma is elásva fekszik valahol Virginia állam erdőiben – két fenyőfa alatt.
Hol lehet a frigyláda?
A héber Biblia szerint a legendás frigyláda egy díszes, aranylemezekkel borított faláda, amelyet Mózes Isten útmutatása szerint készített. A hagyomány szerint a zsidók ebben tárolták és hordozták a különféle szent ereklyéket, köztük azt a két kőtáblát is, amelyek a Tízparancsolatot tartalmazták.
A ládát később Salamon templomában, Jeruzsálemben helyezték el. Kr. e. 607-ben a babiloniak megostromolták az izraeli fővárost, és lemészárolták lakosainak jelentős részét. A túlélők száműzetésbe kényszerültek, és mire visszatértek, a ládának már csak hűlt helye volt. Senki nem tudja, hogy a Biblia egyik leghíresebb kincsét a babiloni hódítók pusztították-e el, vagy még a város védői rejtették el ismeretlen helyre az ostromot megelőzően. Bármi is legyen az igazság, régészek és kincsvadászok már évszázadok óta keresik a legendás frigyládát, mindeddig sikertelenül.
Feketeszakáll fejét egy hajóra tűzték
A történelem egyik leghírhedtebb kalóza, Edward Teach, Feketeszakáll néven tartotta rettegésben a Karib térségben hajózókat. Valószínűleg a brit flottában szolgált a spanyol örökösödési háború idején, mielőtt kalózkodásra adta a fejét. 1716–1718 között Feketeszakáll és negyven ágyúval felszerelt zászlóshajója, az Anna királynő bosszúja a térség legfélelmetesebb kalózaként számtalan arannyal és ezüsttel meg-rakott spanyol teherhajót fosztott ki.
1718 végén a brit hadiflotta Robert Maynard vezetésével végül a nyomára bukkant, csapdába csalta, és kemény harcban sikerült megölnie. Maynard lefejezte a hírhedt kalózt, és fejét hajója ormányárbócára kötve tért vissza a kikötőbe. Halála előtt Feketeszakáll elmondta, hogy a rengeteg elrabolt kincset egy ismeretlen helyre rejtette, a térkép pedig a végzetének csatájában eltűnt. Kincsvadászok azóta is fáradhatatlanul keresik a legendás kalóz rejtekhelyét szerte a világon.
Jeges tó mélyén a náci Eldorádó
A második világháborúban a nácik mindent megtettek, hogy elrejtsék a megszállt területekről és zsidó családoktól elrabolt értékes tárgyakat. Napjainkban is izgalomban tartja a közvéleményt a híres náci aranyvonat, amely állítólag háromszáz tonna aranyat szállított titkos lengyelországi alagutakon keresztül.
Hasonló legenda kapcsolódik a Toplitz-tóhoz is. A „náci Eldorádóként” is emlegetett tóban állítólag több milliárd dollár értékű aranyat rejtettek el a háború végén. 1959-ben búvárok több millió dollárnyi hamis nyugati pénzt fedeztek fel a tó alján, amelyet a nácik azért nyomtattak, hogy azzal tegyék tönkre a szövetségesek gazdaságát.
Kétezer férfi merült le az aztékok kincséért
Hernán Cortés, a híres spanyol konkvisztádor 1519-ben érkezett az Azték Birodalom gazdag fővárosába, Tenochtitlanba. Az azték uralkodó, II. Montezuma látványos ünnepséggel köszöntötte a „fehér bőrű isteneket”, akiket gazdagon megajándékoztak arannyal és ezüsttel is annak reményében, hogy megkímélik a várost. A spanyolok azonban elfogták Montezumát, és helyi szövetségeseik segítségével kirabolták Tenochtitlant, az ott élőket lemészárolták.
Válaszul az aztékok fellázadtak. A harcokban Montezuma is életét vesztette, a spanyolok sebtében menekültek az azték fővárosból, a zsákmányolt kincseiket a konkvisztádorok menekülés közben a Texcoco-tó mélyére süllyesztették. Cortés a következő évben ugyan visszatért, de hiába hódította meg az egész Azték Birodalmat, a kincset nem sikerült kiemelnie. Egyesek szerint az a mai napig a tó fenekén fekszik, és azóta sem leli senki. Egy másik teória szerint Montezuma halálát követően kétezer azték férfi felhozta a kincseket a tó aljáról, és halott királyuk holttestével együtt északra vonultak vele.
Lemészárolták a zsákmány védelmezőit
Amikor a dél-amerikai függetlenségi harcok során José de San Martín Peru felszabadítására vonult, a Limában állomásozó spanyol hivatalnokok sebtében gyűjtötték össze a kincseket, amelyeket az Inka Birodalom megdöntése óta eltelt századok során felhalmoztak.
A tömérdek aranyat, ezüstöt és drágakövet egy angol hajóskapitány, William Thompson gondjaira bízták, meghagyva neki, hogy fusson ki vele a tengerre, majd térjen vissza Limába, ha már biztosították a várost a felkelőkkel szemben. Thompson azonban megölte a spanyol alkirály őreit, és elrabolta a kincseket.
Amikor később egy spanyol hajó végül elfogta az angol kapitányt, hajójának teljes legénységét lemészárolták, kivéve őt magát és első tisztjét, hogy elvezessék őket a kincsek rejtekhelyére. Thompson a mai Costa Rica közelében található lakatlan Kókusz-szigetre vezette a spanyolokat, ahol azonban első tisztjével együtt a dzsungelbe menekült. Azóta több mint háromszáz expedíció próbálta megtalálni a limai kincset, amelynek egyik legértékesebb darabja egy életnagyságú színarany Szűz Mária-szobor, amelynek mai értéke kétszázmillió dollár.
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!
