<p>Jövőre ünnepli 30. születésnapját a Száva utcai adótorony.</p>
Ha valaki a Határ úti metróállomás környékén jár, netán a gyorsforgalmi úton érkezik a fővárosba Ferihegyről, nem tudja nem kiszúrni azt az égbe törő épületet, amelyen magenta körvonalú T-betűk virítanak. Ez a Száva utcai adótorony, amely 154 méterével Budapest egyik legmagasabb épülete, egészen pontosan a harmadik a 203 méter magas Észak-budai Hőerőmű tornya és a 192 méteres Széchenyi-hegyi adótorony után.
A Magyar Telekom tulajdonában álló épületet K. Artner Klára építész, valamint Földi András és Reiner Endre statikusok tervezték meg, s 1988-ban készült el. A tornyot kifejezetten rádió frekvenciás távközlési célokra építették. Kezdetben az URH-adások továbbítása volt a feladata, amely autókban elhelyezett rádiótelefonok és a vezetékes telefonhálózat között teremtett kapcsolatot. Ekkoriban még nem volt Magyarországon kereskedelmi mobiltelefon szolgáltatás, így ez tekinthető a mobiltelefónia első lépésének.
1990-ben kezdett kiépülni az első kereskedelmi célú 1G-s rádiótelefon hálózat három kísérleti bázisállomással: a belvárosi Petőfi Sándor utcában, a Jánoshegyen és a Száva utcában. Az épület egy 2,5 méter vastag, kör alakú vasbeton lemezen áll. Erre került a 16 sokszög alaprajzú, kúszózsaluzatos technológiával készült, 7,6 méter átmérőjű, 37,5 centiméter falvastagságú vasbeton szerkezet. Az acélszerkezetet a száz méter magasságban lévő 1,5 méter vastag vasbeton lemez hordozza.
A helyszínen megtudtuk, a torony ma is kiváló állapotban van, egyedül a felső acélszerkezet tartóelemeit kell időnként cserélni az esetleges korrózió miatt. – A tornyot körülölelő kiszolgáló épületek is részben azért készültek el, hogy csillapítsák a kilengést. Aki érzékenyebb erre, korábban jelezte már, hogy a lenti helyiségben állva is érzett már finomabb mozgásokat. Maga a torony viszont még akár 200 kilométeres szelet is ki kell, hogy bírjon – nyilatkozta a cég berendezés üzemeltetési mérnöke, Rozmán Gyula.
Az épület „fénykorát” az ezredforduló környékén élte. A GSM rendszerű hálózatok nagy robbanásának idején itt összpontosult ugyanis a mikrohullámú rendszer, közel száz mikrohullámú összeköttetés, és ugyanennyi parabolaantenna volt ekkor a toronyra szerelve. Az optikai hálózatok fejlődésével, és az egyre gyorsabban növekvő adatmennyiség-igénnyel viszont ez a fajta kapcsolat háttérbe szorult.
Jelenleg 14 mobil cellát szolgál ki a torony, van köztük 2, 3, és 4G technológiát használó egység is. Mint megtudtuk, a legextrémebb eset, vagyis a torony teljes üzemzavara sem jelentene túlzott problémákat a mobilszolgáltatásban, ilyen esetben a szomszédos, távolabbi cellákon keresztül épülnének fel a hívások.
A Száva utcai komplexumban kezelik egyébként Budapest beszédforgalmának a felét. 2,5-3 millió megabájt (2,5-3 terrabájt) mobil adatforgalmat kezel a torony és környéke naponta. Ez megfelel kb. napi 1000 HD filmnyi adatmennyiségnek. A torony emellett kiszolgálja az Antenna Hungária földfelszíni televíziós, mobil-televíziós és rádiós műsorsugárzását is.
Az építmény további érdekessége, hogy egy webkamera is működik rajta, amellyel egy ott fészkelő vércsepár figyelhető meg.
A piros-fehérre festett acélszerkezet tövében egyébként szédítő látvány tárul az ember szeme elé, mintha csak Budapest makettjére tekintene rá. Szmogmentes szép időben akár még a váci kőfejtő és Galyatető is látható fentről.
Miért nincsenek felhőkarcolók Budapesten?
A legmagasabb fővárosi épületek kapcsán az emberben felvetődhet, hogy vajon Budapesten miért nincsenek felhőkarcolók. Nos, igazság szerint az 1900-as évek első felében épült egy akkori viszonyok között felhőkarcolónak titulálható épület: a 71 méteres Fiumei úti OTI-torony, amelynek tornyák idővel vissza kellett bontani.
Emellett még ma is kiemelkedik a budapesti épületek közül a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje a maga 86 méterével. A belvárosban és a Duna-parton viszont egy korábbi rendelet tiltja, hogy a 96 méteres Parlamentnél és Bazilikánál magasabb épületet húzzanak fel.
Igaz, a legfrissebb, vitákat is kiváltó terv éppen ezt akarja felrúgni, hiszen a Kopaszi-gátnál egy 120 méteres felhőkarcoló fog kiemelkedni a földből a közeljövőben.
