Volt olyan magyar, aki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségét kérte, hogy Svájcban végezhessék el rajta az eutanáziát. A betegjogi szakértő szerint ideje lenne változtatni a húszéves törvényen.
Ha megnézzük a holland statisztikákat, látjuk, hogy az eutanáziatörvény 2002-es hatályba lépésétől 2014-ig folyamatosan növekedett az eutanáziát kérők száma, 2015-ben már enyhe csökkenés mutatkozott. Ahogy a kegyes halál lehetősége mind ismertebbé vált, úgy lett egyre bevettebb – elemez a Borsnak Zeller Judit, a TASZ betegjogi programjának munkatársa. – Az összes halálozásnak még így is csupán 3,9 százalékát teszik ki ott az ilyen esetek. Mostanra talán elértek egy egyensúlyi pontra, de ebből is látszik, van egy határozott társadalmi igény az eutanáziára. De Hollandia igazolja azt is: alaptalan a félelem, hogy az aktív eutanázia bevezetése tömegeket sarkallna erre a döntésre.
A TASZ-t több magyar ügyfél is felkereste az aktív eutanázia feltételei iránt érdeklődve. Ők nem titkolják, hogy a kegyes halál mellett döntenének, ha a jog adna rá lehetőséget.
– Volt ügyfelünk, aki nagyon konkrétan az iránt érdeklődött, hogyan tudna beszerezni olyan igazoló dokumentumokat, amiket egy Svájcban működő, asszisztált öngyilkosságban segédkező szervezetnél kértek tőle. De valószínű, ezeknek az eseteknek mi csupán töredékét észleljük – avat be a jogász. Sokan a távoli jövőre gondolva, úgynevezett előzetes rendelkezést kívánnak tenni: ebben előre visszautasíthatnak orvosi beavatkozásokat, meghatározhatják, hogy súlyos betegség esetén milyen kezeléseket nem szeretnének igénybe venni. Ennyiben az előzetes rendelkezés a passzív eutanáziával rokon. Zeller Judit szerint a magyar jogszabállyal az a gond, hogy sokszor a betegek sem értik. Túl bonyolult a kezelés visszautasításának feltételrendszere, sok eleme nem tud működni a gyakorlatban és húsz éve változatlan.
– Az aktív eutanáziára részünkről egyértelmű igen a válasz. Az ember élethez és méltósághoz való jogának része az élet befejezéséhez való jog is. A döntésképes beteg ezt a jogát gyakorolja, amikor úgy határoz, nem kíván tovább élni. Amikor pedig az orvos hozzásegíti betegét, hogy elviselhetetlen testi-lelki szenvedéseitől megszabaduljon, az emberi méltósághoz való jog érvényesül – szögezi le Zeller Judit.
De hiába támogatnák az aktív eutanáziát, a Magyar Orvosi Kamara, mint mondja, eddig minden esetben egyértelműen és kategorikusan elutasító álláspontot foglalt el. Ugyanakkor 2013-ban egy nyugalmazott aneszteziológus főorvos, dr. Vadász Gábor az orvosok körében készített egy nem reprezentatív felmérést. A válaszadók majdnem 45 százaléka indokoltnak tartotta, hogy kidolgozza a törvényhozás az aktív eutanázia jogi kereteit.
Nemi erőszak áldozata is kérte
Hollandia, Belgium és Luxemburg teljes mértékben engedélyezi az aktív eutanáziát. De nem csak a haldoklóknak: Hollandiában egy fiatal lányt segítettek a halálba, mert ötéves korától tíz esztendőn át folyamatosan szexuális erőszakot tettek rajta. Belgiumban, ahol a társadalom 75 százaléka támogatója a dolognak, orvoscsoport beleegyezésével a szülők 12 évnél fiatalabbakat is elaltathatnak. Franciaországban tavaly óta folyamatos mélyaltatásban tarthatnak végstádiumú betegeket egészen a halálukig. Erről a családtagok is dönthetnek helyettük. Dániában nemrég az Orvosok az Aktív Eutanáziáért nevű szervezet tagjai a börtönt is kockáztatva nyújtottak támogatást asszisztált öngyilkossághoz.
