Mostanság vagy a hőség, vagy a viharok nem hagynak bennünket aludni. Ám sokan időpazarlásnak is tartják, hogy életünk harmadát alvással töltsük. Pedig kevés pihenéssel csak lerövidíthetjük.
Forrás: Thinkstock
Pár óra nem elég
Egy friss kutatás alapján úgy fest, agyunk keményen megbosszulja a megkurtított éjszakákat, méghozzá az idegsejtek közti kapcsolatok megnyirbálásával.
Az öt-hat óra éjszakai alvás sajnos nem elég, az alváshiány teljesítményünket csökkenti. Ez lehet az oka, hogy a nap folyamán befogadott információk ilyenkor kerülnek át a rövid távúból a hosszú távú memóriába.
Rövidzárlat az agyban
Persze tény, hogy akadnak egyéni különbségek az alvásigényben, azonban azoknál, akik úgy gondolják, hat-hét órával is beérik, sokkal gyakoribbak az úgynevezett mikroalvások. Ezek olyan „agyi rövidzárlatok”, amikor inkább alvó, mint éber állapotban vagyunk annak ellenére, hogy éppen dolgozunk vagy a volán mögött ülünk.
Nem méregtelenítünk
Az alváshiány az agy „öntisztító folyamatait” – azaz a napközben felhalmozódott toxikus melléktermékek eltávolítását – is ellehetetleníti. Ezt a munkát két sejttípus végzi. A microglia sejtek lényegében felfalják ezeket a melléktermékeket és az elhalt sejteket. Az asztrociták rengeteg funkciót látnak el az agyban, például megnyirbálják a fölöslegesnek ítélt sejtek közötti kapcsolatokat, hogy újabbak, hasznosabbak jöhessenek létre az idegsejtek között. Úgy képzeljük el ezeket, mint egy kertészt, aki kigazolja a veteményest, hogy helyet teremtsen a hasznos növényeknek.
Ezeket okozhatja az alváshiány
– agykárosodás, az agysejtek pusztulása
– stroke
– genetikai változások
– gyorsabb öregedés
– csontritkulás
– szívbetegségek
– daganatos megbetegedések
– korai halálozás
Pusztulnak az agysejtek
Egy kutatás alapján azonban most úgy fest, hogy az alváshiány túlbuzgóvá teszi ezeket a sejteket. A kutatásban használt egerek különböző csoportjait hosszabb-rövidebb alvásmegvonásnak tették ki, és azt találták, hogy míg a kipihenteknél az asztrociták 6 százaléka volt aktív a szinapszisoknál, addig a nyolcórás megvonásra ítélt egereknél ez 8, a napokig ébren lévő egyedeknél pedig 13,5 százalékra ugrott.
Azaz az agyban tevékenykedő lelkes kis kertészek nem csak a „gazt”, de nagy eséllyel a „termést” is kivágták. Ez lehet az oka, hogy kialvatlanul szinte semmire nem vagyunk képesek.
Számíthatunk az Alzheimerre
Ugyanakkor a kutatást vezető Michele Bellesi szerint ez akár előnyös is lehet, hiszen a legnagyobb aktivitást a legerősebb sejteknél figyelték meg, amelyek – ahogy a kutató fogalmaz – olyanok, mint a lakásban a több figyelmet és tisztogatást igénylô öreg bútorok.
Ami aggodalomra adhat okot, az a krónikus alvásmegvonás esetén figyelhető meg: ugyanis ezt korábban idegi alapú betegségekkel, többek között az Alzheimer-kórral is összefüggésbe hozták.
Lehet, lesz még szükség további vizsgálatokra, hogy kiderüljön, mennyire ártalmas (vagy sem) a rohanó életünkkel kéz a kézben járó alváshiány, ha rendesen kialusszuk magunkat éjszakánként, az biztosan nem árthat.
Miért nem tudok aludni?
Arra a kérdésére konkrét választ nem lehet adni, hogy mi okozza, ha valaki szeretne, de nem tud aludni – mondja szakértőnk, dr. Terray-Horváth Attila neurológus szakorvos, szomnológus. – Ez mindenkinél egyéni, annyira összetett és annyi mindentől függ. Ezért szükséges alvásvizsgálatra eljönni, hogy ezt az okot a szakértők kiderítsék.
