<p>Egyetlen parlamenti pártot találtunk, amely támogatná az aktív eutanázia bevezetését. A kormány szerint ma is elegendő jogai vannak a betegnek. </p>
– Ez a kérdés, mint a forró krumpli, senki se fogja meg szívesen. Ha támogatjuk, a vallásos választóink elfordulnak, ha pedig elmondjuk, hogy miért nem, azzal csak feleslegesen generálunk társadalmi vitát – így utasította el a Bors kérdését az egyik ellenzéki politikus. Azt szerettük volna megtudni, támogatnák-e, hogy a betegek maguk dönthessenek életük méltóságos befejezéséről. Az aktív eutanázia témája több pártnál is süket fülekre talált. Több próbálkozásunkra sem reagált a Fidesz, az LMP, a Jobbik és a Párbeszéd.
– Tudjuk, hogy vannak olyan beteg emberek, akik nem tudják, vagy nem akarják tovább elviselni a szenvedéseiket. Ezekben az esetekben el kell fogadni, ha valaki, tudatában döntése következményeivel, lemond az életét, pontosabban a szenvedéseit meghosszabbító kezelésekről. De nem támogatjuk a kérdés kinyitását – mondta a Borsnak a Demokratikus Koalíció uniós képviselője, Niedermüller Péter. Azt elfogadhatónak tartják, ha a ma még menthetetlennek számító beteg vagy rokonai döntenek a kezelések befejezéséről. De ettől még terheli morális felelősség az orvosokat, ápolókat, családtagokat.
– Az életmentő, életfenntartó beavatkozás visszautasítása Magyarországon csak úgy lehetséges, ha egy háromtagú, orvosokból álló bizottság igazolta, hogy a betegség halálhoz vezetne, a beteg pedig tudatában volt a döntésnek – hívja fel a figyelmet az MSZP. Az általunk megkérdezett pártok közül egyedüliként támogatnák az aktív eutanáziát. Ehhez alapos szakmai egyeztetés, körültekintő eljárás kell, és csak úgy, ha a betegség orvosilag igazoltan gyógyíthatatlan, és súlyos fájdalmakkal jár. A jelenlegi törvény szerintük alapos, etikailag megfelelő és biztosítja a passzív eutanáziát.
Kikértük a kormány, az illetékes egészségügyi államtitkárság véleményét. Jogi szervezetekkel és az MSZP-vel szemben viszont szerintük a törvény egyáltalán nem ad lehetőséget a passzív kegyes halálra, az egészen másról szól.
– A magyar szabályozások nem engedik sem a passzív, sem az aktív eutanáziát. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy a beteg visszautasíthassa a kezelést – írták. A beteg intenzív kezeléséről az intenzív terápiás szakorvos dönt, és ha állapotán nem javítana semmilyen beavatkozás, elutasíthatják a felvételét az intenzív osztályra. Az államtitkárság hozzáteszi: a kórháznak ilyenkor is mindent meg kell tennie a fájdalmak enyhítésére.
2002-ben Hollandia lett az első ország a világon, ahol törvényessé vált az eutanázia. Ott 2015-ben az elhunytak nyolc százaléka kért segítséget a távozáshoz, és ezeknek csak nagyjából a fele, 4,5 százaléka kapta meg a jóváhagyást. A korábbi években csak a kérelmek harmadát fogadták el. Az eutanázia legális Belgiumban, Kanadában, Kolumbiában, Luxemburgban, Svájcban, Németországban és az Egyesült Államok hat tagállamában.