<p>Nemcsak a tudásával, de nem mindennapi szokásával is emlékezetessé tette jelenlétét a texasi űrközpontban dr. Gucsik Arnold professzor. Nemrég az amerikai űrhajózási központ, a NASA a magyar tudóst a megkülönböztetett bolygókutatói közé sorolta. Szakmai körökben ez egy rangos elismerés.</p>
– A csillagászatot, a bolygótant, a kozmológiát annak idején Japánban tanultam, és 1998-ban azzal az intézettel voltam először a NASA egyik konferenciáján, majd ezután több projektben is dolgozhattam – magyarázta a Borsnak.
A professzort nemzetközileg elismert kozmokémikusként tartják számon, aki a világűr porszemeit vizsgálja.
– Olyan ősi anyagokat keresünk, amelyek a Naprendszer keletkezésekor jöttek létre. Ebből igyekszünk megfejteni, hogy hogyan jöhetett létre az élet. Ilyen az 1857-ben Kabán lehullott meteorit. 2010. június 13-án a Hayabusa 1 űrszonda hozott vissza a Földre az ötszáz méter hosszúságú Itokawa kisbolygóról másfél grammnyi részecskét, és ennek a vizsgálatában is részt vehettem. A tudomány már azon a szinten van, hogy öt mikrométernél is kisebb porszemcsék vizsgálatából is hasznos tudományos ismeretekhez jutunk – mondta dr. Gucsik Arnold, aki NASA-s szakmai élete mellett a hétköznapi Amerikáról is mesélt.
– Alkoholt egyáltalán nem iszom. Amikor valamilyen szakmai sikert elértünk, társulatilag levonultunk a közeli pubba. A többiek whiskys, sörös rendelése után én kértem egy fél gallon tejet. A kocsma lefagyott. Mondták, iszonyatosan eltévedtél. Sokat hallottak már magyarokról, de ilyet soha. Nem likőrt akartam-e mondani a milk helyett? Később fogadást kötöttek, hogy hátha a táncoslányok jelenléte elvonja a figyelmemet, és csak megiszom egy sört, de vesztettek az ellenem fogadók – nevetett a professzor.
Ők is az űrközpontban dolgoztak
Pavlics Ferenc, aki ‘56-ban hagyta el Magyarországot, először az Apollo-küldetésekben használt holdautó főkonstruktőre lett, majd több marsrover tervezésében a mérnöki csapat tanácsadójaként működött közre.
Bejczy Antal Magyarországról az USA-ba kivándorolt fizikus, űrkutató, a marsjáró egyik megalkotója.1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a távoli űrkutatás témáiban.
Adam Szabo a NASA által felbocsátott, főként a napkitörések és az űridőjárás előrejelzésére szolgáló DSCOVR nevű űreszköz vezető kutatója. A magyar származású szakember még 1998-ban kezdett el munkálkodni az szondán.
