Tubinak volt egy kis barátja, Töki, aki sajnos már nincs velünk. Körülbelül két éve. Töki elvesztése nagyon megviselte Tubicát: hetekig egykedvű volt, csak meredt a fal felé, nem akart enni, lefogyott, és ölben kellett levinni pisilni és sétálni, mert nem volt hajlandó.
Az első hetekben két nagyon fura dolgot csinált, amiből már csak egy maradt meg. Éjszakánként gyakran sétálgatott a lakásban, majd meg-megállt a falat bámulni. A másik dolog pedig olykor már aggodalomra ad okot, főleg mivel két éve csinálja. Van, hogy hetekig nem, aztán meg jön egy időszak amikor napjában többször.
Alszik, vagy pihen az ágyában, és mindenféle előzmény nélkül kiugrik a helyéről, mintha valaki halálra ijesztette volna, és elfut a lakás másik végébe. Ott vár pár percet, majd visszasétál az ágyába, mintha mi sem történt volna.
Az elmúlt napokban többször ébren volt éjszaka, ezért kapott egy plüssnyulat, hogy őrizze az álmát.
