Gyakran írnak szerzők a könyveik elejére ajánlást azoknak, akiknek valamiért meg akarják köszönni a mű létrejöttét. A pár soros üzenetek többnyire egy családtagnak, barátnak, az író számára fontos, sokszor már elhunyt embernek, esetleg szerzőtársnak szólnak. Van, hogy olyan szívhez szólóra sikerednek, hogy az olvasót is meghatják. De persze az is előfordul, hogy humorosra veszi az író a figurát. Ilyen, az interneten köröző angol nyelvű ajánlásokból teszünk most közzé néhányat.
Carley-nak, aki jobb ember volt nálam, annak ellenére, hogy kutya volt.
(David Wong: This Book is Full of Spiders)
Anyának (Csak ugord át a szexjeleneteket, kérlek!)
(Matthew Klein: Nincs visszaút)
Colin Firthnek. Nagyszerű ember vagy, de házas vagyok, szóval szerintem csak maradjunk barátok.
(Shannon Hale: Vakáció Mr. Darcyval)
Az illinois-i Lyons Township Gimnázium tanulóinak. Mert a hátsó sorban ülő srác megkért rá.
(Kendare Vlake: Halandó istenek)
Ezt a könyvet Kanye Westnek ajánlom, mert a büdös életben nem fogja elolvasni.
(Joan Rivers: Egy őrült díva naplója)
Nejemnek, Marganitnek, valamint gyermekeimnek, Ella Rose-nak és Daniel Adamnek, akik nélkül ez a könyv már két évvel korábban elkészült volna.
(Joseph J. Rotman: Matematika – Bevezetés az algebrába)
Anyukámnak és Apukámnak. Támogatásotok – és a mentális problémák, amiket tőletek kaptam – tették mindezt lehetővé.
(Judd Apatow: Sick in the Head)
