<p>Egy hírhedt, 1925-ben elkövetett gyilkosság az alapja Szász János napokban bemutatott filmjének, A hentes, a kurva és a félszeműnek. A valóság a fikciónál is vérfagyasztóbb.</p>
1925. január 8-án a csepeli Weisz Manfréd Lőszergyár udvarán két lopakodó alakot láttak keresztülvágni. A Duna-parton valamit a folyóba szórtak a bőröndjeikből. Azt mondták: elpusztult Franci kutyájuk maradványaitól váltak meg, de az őrnek gyanús volt a történet, ezért szólt a rendőröknek.
Hamar kiderült, hogy emberi testrészekről van szó, ezért megindult a nyomozás. A tettes házaspárt – Léderer Gusztávot (a filmben Nagy Zsolt) és csodaszép feleségét (Gryllus Dorka) – hamarosan elfogták, miután megtalálták a lakásukon Kodelka Ferenc (Hegedűs D. Géza) holttestének további darabjait.
Léderer leszerelt katonatiszt volt, akkoriban már csendőrként szolgált. Felesége, Schwartz Mária megszokta a jólétet, de a csendőri fizetésből csak kevesebbre tellett. Pénzt akartak szerezni, ezért kinézték Léderer korábbi ismerősét, az igen jó körülmények között élő Kodelka Ferenc hentesmestert. Lédererné férje tudtával behálózta a férfit, hamarosan a szeretője lett. Az ördögi terv brutális gyilkossággal végződött.
A mit sem sejtő Kodelka Lédereréknél aludt, amikor a férj közvetlen közelről fejbe lőtte. A kifolyó vért felesége egy lavórba gyűjtötte. A halott hentes értékeit elvették, Léderer pedig hozzálátott a holttest módszeres feldarabolásához. A testrészeket bőröndökbe tették, majd elindultak a Duna-partra.
Léderer Gusztávot a hadbíróság kötél általi halálra ítélte, felesége életfogytiglant kapott. A fondorlatos asszony jó magaviselete miatt kiszabadult. A mendemondák szerint később virágot árult a pesti Emke cukrászda előtt.
A szörnyű bűntényt egy morbid dal tartotta életben: „Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába!” Évtizedekig rejtély volt, hogy a házaspár hová rejtette a feldarabolt hentes fejét. Mici 1982-ben, halálos ágyán vallotta be, hogy a koponyát a lakásukban dugták el.
